Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezer milliárd forint jut; kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán, Veszprémben, csütörtökön.
Az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra: 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2,8 milliárd euró várható
– közölte a miniszter. Úgy vélte, a Budapest központú területfejlesztési politika mára kimerítette tartalékait.
Bár a felzárkózási folyamat a vidéki régiókban elindult, de nem egységes, vannak leszakadó régiók, a területi különbségek nőnek. Budapest az unió fejlettsége fölött áll, bár a főváros esetében szem előtt kell tartani, hogy annak Prágával, Pozsonnyal, Béccsel kell versenybe szállni
– fogalmazott. Mint mondta, Budapest az egy főre jutó GDP alapján kimagaslik a többi régióhoz képest. A miniszter szerint a növekvő területi különbségeket a “területileg érzékeny területfejlesztés” hivatott orvosolni. Navracsics Tibor szólt arról, hogy a Dunántúl fejlettségét tekintve magyar mércével mérve előnyös helyzetben van, de uniós összehasonlításban mégis stagnál.
A borsodi régióban jelentős a lemaradás; az ehhez hasonló helyzetben lévő területeknek az adhat esélyt, hogy az uniós források kétharmada a felzárkóztatandó településekre érkezik, míg az észak-dunántúli járásokat abban kell segíteni, hogy meg tudják őrizni a pozíciójukat
– mutatott rá. Elmondta, hogy Nyíregyházán és Debrecenben komoly beruházások történtek a közelmúltban, Pécsen és Szegeden a közeljövőben várható beruházás, a zalaegerszegi fejlesztések pedig az elmúlt évek sikertörténetét jelentik. A miniszter szerint az 50 ezres lakosságszámú városmaggal rendelkező funkcionális várostérségeknek a jövőben nem csupán a várost, hanem az egész térséget érintő fejlesztéseket kell majd végrehajtaniuk.
A Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programsorozatról szólva hangsúlyozta, hogy az nem csupán kulturális, hanem infrastrukturális és területfejlesztési programsorozat is. Veszprémben a programsorozatnak köszönhetően 2023-ban 117 százalékos növekedés tapasztalható a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák terén, és 60 százalékos növekedés a külföldi vendégek számában.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a foglalkoztatáspolitika legfőbb kihívásai között említette a munkaerőhiányt és a társadalom elöregedését. Mint mondta, 2030-ra az aktív korú munkaerő létszáma 300 ezerrel lesz kevesebb Magyarországon, mint most, és 2050-re 8 millió alá csökken a lakosságszám.
Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz–KDNP) a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa Programsorozat hatásairól szólva elmondta, hogy a Pannon Egyetemre az idén 60 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. Szavai szerint a programsorozat hozzájárul a térség megerősítéséhez és vonzóvá tételéhez.
A konferencián Vas, Veszprém és Zala vármegye vállalkozásainak vezetői vettek részt és cseréltek eszmét. A veszprémihez hasonló konferenciát legközelebb Pécsen, majd Kecskeméten és Debrecenben szervez a Joint Venture Szövetség.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS