Karácsony 500 milliós pénzmosási botrányának háttere – A baloldal egyik legsötétebb ügyének részleteiről hull le a lepel

Több mint egy hete képtelen érdemi, hiteles magyarázatot adni Karácsony Gergely arra, hogy a nevével fémjelzett Kilencvenkilenc Mozgalom kampányába milyen forrásból érkezett 506 millió forint. A dollárbaloldal újabb botrányára akkor derült fény, amikor a Nemzeti Információs Központ feloldotta a 2022-es magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolásával kapcsolatos titkosszolgálati jelentés titkos minősítését. A Magyar Nemzet beszámolója szerint a dokumentumból kiderült, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az Oraculum 2020 Kft., illetve a DatAdat-csoport mellett – főként valutában – jelentős összeg áramlott a Karácsony Gergely által alapított Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület számlájára is.

A főpolgármester első, meglehetősen pökhendi és vicceskedő nyilatkozata, amely adománygyűjtő dobozokról szólt, több okból sem fogadható el. Egyrészt, Magyarország történetében adománygyűjtő dobozokkal még senki nem tudott összekalapozni akár csak megközelítőleg hasonló nagyságrendű pénzt. Példaként utalhatunk arra, hogy Karácsony pártját, a Párbeszédet 2021-ben 15,8 millió forintnyi hozzájárulással és adománnyal támogatták. Másrészt, a főpolgármester mozgalma egyéb politikai formációkhoz képest tiszavirág-életű volt. Harmadrészt, a pénz döntő részét nem forintban, hanem valutában, euróban és angol fontban fizették be. Negyedrészt soha nem tettek ki adománygyűjtó dobozokat, erről soha sehol nem beszéltek. Ráadásul egyetlen ember, a Kilencvenkilenc Mozgalom mögötti egyesület vezetője, Karácsony párbeszédes párttársa, Perjés Gábor hordta be a bankba készpézben a több mint fél milliárd forintnak megfelelő összeget 19 részletben. Végül, de nem utolsósorban, az összeg nagyobb részét Karácsony előválasztási bukása után fizették be, amikor a mozgalom gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosságból.

Megannyi gyanús körülmény, ami még inkább indokolttá teszi a kérdést: vajon honnan származott a pénz? Mivel pedig az 506 millió forint eredetére nincs hiteles magyarázat, illetve nem került elő eddig bizonyíték, indokolt felvetni azt a lehetőséget, hogy Karácsony Gergely pénzmosás résztvevője.

Szigorú banki szabályok

Ezért utánajártunk, hogy mit is jelent a jogszabályok alapján a pénzmosás, és miért szolgálhat magyarázatként Karácsonyék félmilliárdos kampánypénzének eredetére.

Pénzmosásról beszélünk, amikor a bűncselekményekből származó pénz eredetét megpróbálják eltitkolni vagy elfedni. Ehhez az elkövetők vagy más személyek megkísérelhetik igénybe venni a pénzügyi intézmények szolgáltatásait, hogy bizonyítsák a pénz törvényes eredetét

– írja honlapján a legnagyobb magyarországi bank, majd így folytatják: Annak érdekében, hogy bankunkat ne használhassák fel pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására, mindent megteszünk azért, hogy megismerjük ügyfeleinket, ennek keretében megállapítsuk a bank szolgáltatásait igénybevevők kilétét, a bank által nyújtott szolgáltatások igénybe vételének okát.

Hazánkban 2017 óta szigorúan szabályozzák a pénzmosás tilalmát, méghozzá a terrorizmus finanszírozásával együtt. A vonatkozó törvény célja, hogy megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a tisztára mosását, valamint a terrorizmus támogatását.

Tehát pénzmosás esetén olyan összegekről van szó, amelyek büntetendő cselekményekből származnak, és amelyeket megpróbálnak tisztára mosni. Amikor valaki bemegy a bankba, hogy nagyobb, sokmilliós összeget befizessen egy számlára, természetes dolog, hogy meg kell magyaráznia a pénz eredetét. A bank feladata pedig az, hogy betartassa a pénzügyi szabályokat, ami sok esetben rengeteg bürokráciával jár, de szükséges a törvényesség biztosítása érdekében. De vajon miért éppen Perjés Gáborra esett a választás, aki 19 részletben befizette az 506 millió forintnak megfelelő, túlnyomórészt eurót és fontot.

Bajnai mellett is dolgozott Perjés Gábor

Lássuk tehát, hogy kiről is van szó, mit kell tudni a közvélemény számára eddig kevésbé ismert Perjés Gáborról. A Kilencvenkilenc Mozgalom hivatalos képviselője, a Párbeszéd politikusa, akit Bajnai Gordonhoz közel álló személyként ismernek, hiszen dolgozott annál a Wallis nevű cégcsoportnál, amelynek 2000 és 2005 között a vezérigazgatója volt a baloldal későbbi miniszterelnöke.

Perjés önkormányzati képviselő a II. kerületben, ráadásul felügyelőbizottsági tag, és ez így volt a készpénzes befizetései időszakában, 2021-2022-ben is. Sorban haladva: 2020 végén Perjés a II. Kerületi Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja lett. A törvény szerint kiemelt közszereplőnek számít: “a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja”. Perjés viszont önkormányzati cégnél ül a felügyelőbizottságban, nem államinál. Ugyanakkor van egy értelmező rendelkezés a törvény végén, miszerint “többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat”. Tehát a törvényt felületesen olvasva, elsőre nem tűnhetett kiemelt közszereplőnek Perjés, de valójában az értelmező rendelkezések miatt a befizetések időpontjában annak minősült.

Ez a szabály 2021. május 22-től hatályos, míg a Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesület létesítő okirata 2022. június elsejei. Nem lehet kizárni, hogy Perjésék formációjának létrehozásakor Karácsonyék még nem ismerték az apróbetűs részt, és akkor még nem gondolták kiemelt közszereplőnek Perjést.

Mit jelent a kiemelt közszereplőség, és mivel jár ez egy banki ügyintézés esetén? Nagyon leegyszerűsítve: kiemelt figyelemmel, fokozott ügyfél-átvilágítással, rengeteg papírmunkával. Így például a fokozott átvilágítás keretében a szolgáltató beszerezheti az ügyfél vagyonának forrására vonatkozó információkat is.

Egyébként nem kizárólag a kiemelt közszereplők esetén kell alaposan vizsgálódnia a bankoknak, hiszen 2019 májusától a pénzmosási, terrorizmusfinanszírozási ügyek európai elszaporodására hivatkozva a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti eljárásaiban megköveteli a pénzügyi intézményektől, hogy vizsgálják az ügyfelek nagy összegű készpénzbefizetéseinek forrását. Ha valaki tízmillió forint feletti készpénzt akar befizetni a számlájára, dokumentummal is igazolnia kell, hogy honnan jött a pénz.

Természetesen arról, hogy Perjés Gábor esetlegesen milyen dokumentumokkal igazolta a pénz forrását, nyilatkozott-e kiemelt közszereplői mivoltáról, nos, minderről az esetleges hatósági eljárások adhatnak majd pontosabb információkat.

Az bizonyos, hogy a saját vagyonával nem igazolhatta a sok száz millió forint eredetét, mivel a tavalyi vagyonnyilatkozata szerint mindössze egymillió forintnyi megtakarítással zárta az előző évet Perjés Gábor, aki nagyobb megtakarításról a korábbi vagyonnyilatkozataiban sem számolt be. Az sem valószínű, hogy a banknál az adománygyűjtő doboz meséjével próbálkozott volna, ezt ugyanis aligha hitték volna el neki. Könnyen lehetséges, hogy Perjés a banknak megmutatta – kénytelen volt megmutatni -, hogy az adományok pontosan kitől/kiktől származnak, és most abban bízik, hogy ezt az adatot védi a banktitok. De akár az is, hogy Karácsonyék a banknak is hazudtak.