A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szombaton, Sátoraljaújhelyen. Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén hangsúlyozta: fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy “ágazaton átívelő” gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.
Eléggé drámai mértékben fogyunk a Kárpát-medencében, ezért kulcsfontosságú, hogy többféle módon lássuk, hol tartunk
– fogalmazott. A politikus hozzátette: ezért át kell gondolni azt, mire lehetünk eddig büszkék, mi az, amit át kell értékelni, illetve ehhez milyen erőfeszítések szükségesek. Németh Zsolt rendkívül lehangolónak nevezte a határon túlról érkezett népszámlálási adatokat és demográfiai mutatókat, megjegyezve, hogy Erdélyben például harminc év alatt 1,6 millióról egymillióra “esett be” a magyarság számaránya, ami negyven százalékos csökkenés.
Felvidék még viszonylag jobban áll, ott a visszaesés “csak” húsz százalékos, Kárpátalján “nem tudjuk, mi történik”, de a negyven százalék “ott is meglesz”, a Délvidéken pedig a kilencvenes évekbeli délszláv háborúk tizedelték meg az ottani magyarságot
– összegzett. A külügyi bizottság elnöke szerint az anyaországban sem jobb a helyzet; amennyiben nem jönnének át a határon túli magyarok, akkor az ország lakossága kilencmillió alatt lenne, ha pedig marad ez a tendencia, akkor 2050-re akár hétmillióra is lecsökkenhet a lakosság létszáma.
Olyan időszak előtt állunk, amikor a magyarság létszáma itt, a Kárpát-medencében úgy fog alakulni, hogy a mi életünkben belátható módon a külhoni magyarsággal együtt 8,5–9 millióan leszünk
– fogalmazott.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megerősítette: a demográfiai mutatók a határon túli területek mellett Magyarországon sem “szépek”, és ha nem lett volna a kilencvenes években tapasztalt beáramlás az országba, biztos, hogy kilencmillió alatt lenne most a lakosságszám.
Az elmúlt évek családtámogatási és nemzetpolitikai intézkedései nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de alapvetően a társadalom gondolkodását kell megváltoztatni ahhoz, hogy több gyermek szülessen
– vélekedett az államtitkár. Kifejtette: olyan módon kell alakítani a gyermekvállalási kedvet, hogy a húszas éveikben járó fiatalok már ebben az életkorban vállalják a gyermekeiket, mert ha így marad a helyzet, akkor a század végére nemcsak határon túli magyarokról, hanem magyarságról sem lehet beszélni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Országgyűlés Sajtóirodája
Facebook
Twitter
YouTube
RSS