2024 közepén európai parlamenti választások lesznek, viszont a kampány már ezen a nyáron elkezdődött. Korrupció, káosz jellemezte az uniós politikát. Több baloldali, magas rangú képviselő keveredett botrányokba, ugyanakkor pont ők voltak azok, akik hevesen támadták Magyarországot.
Nem tűnik úgy, hogy a választások után megváltozna a hangnem Magyarország felé – emelte ki Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense portálunknak adott interjújában.
A szakértő szerint komoly presztízsveszteséget jelentett az uniónak a tavaly decemberben kirobbant Katargate korrupciós botrány, amely során a belga hatóságok nagyszabású akció keretében lerántották a leplet egy bűnszervezetről, amelynek tagjai a gyanú szerint több millió eurót fogadtak el külföldi országoktól, elsősorban Katartól és Marokkótól, hogy azok érdekeit képviseljék az európai törvényhozásban. Az érintett EP-képviselőket ugyanakkor nem rázta meg az ügy, a korrupciós vádak ellenére visszatértek a Parlamentbe. Ilyen többek között Marc Tarabella, aki a Szocialisták és Demokraták csoportjának a tagja, és nemrég Magyarország ellen szavazott az Európai Parlamentben.
A 2024-es EP-választás tétje egyrészről az, hogy kik irányíthatják a jövőben az Európai Unió legfontosabb szerveit, köztük az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet. Előbbi elnökéről, Ursula von der Leyenről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjújában úgy foglamazott, hogy nehezen tudják támogatni Von der Leyen újrázását. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint pedig Von der Leyennel nagyon rosszul járt Európa.
Korábban írtunk róla, hogy rohamos tempóban hagyják ott emberei az EB-elnököt: pár hete Marija Gabriel bolgár innovációs biztos már el is hagyta az EU-t, hogy csatlakozzon a bolgár koalícióhoz. A bizottság alelnökei közül Frans Timmermans, aki előszeretettel támadta hazánkat és nagy harcosa volt a magyarországi jogállamisági eljárásoknak, a holland politikába térne vissza. A dán Margrethe Vestager pedig, aki a testület alelnöke volt, most az Európai Beruházási Bank irányítóbizottságának elnöki posztját célozta meg.
Kalas Vivien szerint Von der Leyen elnökségét megrázta a koronavírus és a kirobbant orosz–ukrán háború, nem tudta azokat megfelelően kezelni, és ezt a tagállamok is így látják. A szakértő kiemelte, hogy Von der Leyen korábbi alelnökei is tisztában vannak azzal, hogy hivatalosan egy évig, gyakorlatban fél évig lesznek hivatalban, érdemi munka nem várható.
Ezek a politikusok inkább a saját jövőjüket akarják biztosítani
– fogalmazott a szakértő, aki úgy látja: Timmermans munkája csalódás volt. Érezte azt is, hogy nem őt bízzák majd meg, hogy újra uniós biztos legyen. Vestager is ugyanígy kihasználja a ciklusváltást, az ő biztosi munkája is messze alulmúlta az elvárásokat.
Az EP-választás másik tétje az is, hogy kinek lehet majd többsége az Európai Parlamentben. Kalas Vivien hangsúlyozta, hogy három pártcsalád lesz a legerősebb, jelen esetben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetség, valamint a liberális Renew Europe, akik továbbra is együtt fognak működni.
A lehetséges összeurópai pártlistákról is szó volt korábban, amely az egyes tagországoknak juttatott többletmandátumokat és a huszonnyolc, transznacionális listáról bekerülő új képviselőket jelentené. A 15 plusz fővel jelenleg minden tagállam egyetért, ők sima, nemzeti listákról juthatnának be az EP-be. A szakértő szerint a probléma az arányosság kérdése, ugyanis az összeurópai pártlistákról huszonnyolc fő jutna be, és félő, hogy a nagy tagállamok jelöltjei lennének a befutó helyeken, amitől értelemszerűen tartanak a kisebb tagállamok.
A jobboldali esélyekről Kalas Vivien kiemelte:
összeurópai szempontból erősödhetnek az olyan jobboldali pártok, akik ugyan nem a néppárt tagjai, de a tagállami szuverenitást erősítik.
Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht
Facebook
Twitter
YouTube
RSS