Sajtóinformációk szerint korábban Hadházy Ákos édesapjánk a neve is felmerült állami földek megszerzésében Tolna megyében, amikor megyei agrárkamara elnökeként Hadházy Árpád annak a Twickel Györgynek a cégeiben töltött be vezető tisztségeket, akit a helyiek csak zöldbárónak hívnak -írja a Tűzfalcsoport.
A blog szerint a német származású Freiherr von Twickel Georg Albert és Hadházy édesapja évtizedekig voltak üzlettársak. Twickel érdekeltségében van többek között a Twickel Szőlőbirtok Kft. és a Szekszárd Zrt. ès a Szajki Zrt. Ezekben a cégekben volt visszatérő jelleggel vezető tisztségviselő Hadházy Ákos édesapja.
Ami az első, borászati céget illeti, a 2018-ás 350 millió fölötti bevételhez képest tavaly “csupán” 150 milliós bevételt realizált. Tartozást is felhalmozott, ugyanakkor a vállakozás likviditási rátája stagnál.
Nem egyszer nevezték ki vezetőnek Hadházy apját a cégben
Ezzel szemben a mezőgazdasági tevékenységet folytató Szekszárd Zrt. és a Szajki Zrt., amelynek előbbi minősített többségi befolyású részvényese 2022-ben összesen több, mint 7 milliárd forintot könyvelhettek el. A Szekszárd Zrt.-ben 1992 és 2020 között összesen hét (!) alkalommal jegyezték be Hadházy Ákos édesapját különböző vezető pozíciókra.
A Szajki Zrt. terjeszkedésének egyik újabb bizonyítéka, hogy egy lánycsóki sertéstelep üzemeltetésére kért és kapott környezethasználati engedélyt.
Újra bebizonyosodott, hogy a földrablás kapcsán minden a lenyúlásról szól. (…) Ugyanis 200 millió forint fölötti értékű földek is meghirdetésre kerültek, melynek átírásához pont ugyanazt az egyszerű dokumentumot kell elkészíteni, mint egy egyhektáros föld esetében, csak ezért cserébe több százezer forintos óradíjat zsebelhetnek be a kiválasztottak. A Fidesz és a KDNP kiválasztottjai. Nekik biztosan boldog karácsonyuk lesz
– mondta Hadházy Ákos még 2015-ben.
Közokirat-hamisítás miatt indult eljárás
Azóta láthatjuk, hogy a Hadházy-klán közeli zöldbáróknak sem megy rosszul. A szóban forgó régióban több százra volt tehető az úgynevezett életjáradéki szerződések száma, amelyeket egy összegben ki is fizettek, tehát valójában adásvételi szerződések köttettek. Az életjáradéki szerződés mint típus azért fontos a földszerzés során, mert azt – az adásvételi szerződéssel szemben – nem kell kifüggeszteni, az említett ügyek kapcsán 159-rendbeli közokirat-hamisítás vádjával eljárást is indított a Tolna megyei rendőrség, de ezeket megszüntette az ügyészség.
Arról 2020-ban az atlatszo.hu is beszámolt, hogy Tolna megyében a földek 75%-át nem helybeli gazdálkodó családok, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett helybéliek között vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.” Az anyagban megjelent annak Gscheidt Mátyásnak is a neve is, aki “erősen és egyértelműen kötődik a Tolna megyei zöldbáróhoz. Abban a Szekszárd Zrt.-ben elnök, amelynek a tulajdonosa Twickel György, illetve számos más cégben egyező mozgást mutat a báróval.”
Forrás: Tűzfalcsoport, fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS