50 eurós címletekkel vették meg Karácsony Gergelyt

Ebben az egyre csak durvábban szerteágazóbbá váló Karácsony-féle sztoriban nem is az az igazán nyomasztó vagy éppen érdekes, hogy folyamatosan újabb és újabb események derülnek ki. Még csak nem is az, hogy Karácsony és brigádja úgy hazudozik róla, mintha kötelező volna. Mondhatni, ez a játszma része. Hiszen ők is tudják, hogy hazudnak, mi is tudjuk, hogy hazudnak, sőt, azt is tudják, hogy mi tudjuk, hogy hazudnak. Ez gyakorlatilag a nemzetközi baloldal működése kicsiben.

Elmondom, szerintem mi az, ami a legfelháborítóbb: maga a tény, hogy a magyarországi – sőt, mondjuk nyugodtan ideiglenesen Magyarországon állomásozó – baloldal teljesen természetesnek veszi, mi több, a dolgok magától értetődő lefolyásának, hogy külföldről támogatják őket. Mégpedig annak érdekében, hogy ezen milliárdoknak köszönhetően végre-valahára – legalábbis saját és megbízóik szemszögéből – megszerezzék a hatalmat.

Azt hiszem, még a legelborultabb balosok részére is minimum nehezen hihető volt, amikor Karácsony Gergely arról kezdett mesélni, hogy a félmilliárd forint, amit kizárólag ő kapott a kampányára – és akkor még hol volt az a 4 milliárd, ami az összbalos kampánytámogatás volt –, kizárólag tömegrendezvényeken részt vevő, a mozgalmat támogató embereknek volt köszönhető. Eleve a tömegrendezvény, mint olyan, magyarázatra szorulna balos megmozdulások esetében, de egy pillanatra próbáljuk ezt az egészet komolyan venni. Még akkor is, ha ezt már számtalan alkalommal megtettük. Tehát, itt vannak ezrével olyan emberek, akik otthonukban eurókat és angol fontokat tartanak, azért, hogy azzal a magyarországi baloldalt, azon belül is Karácsony Gergelyt támogathassák. És amikor eljött az ideje, hogy nem kis, hanem nagy ládikákba ezt elhelyezzék, akkor mindannyian valutát választottak, semmiképpen sem forintot. Mert nem, na, mit kell ezen csodálkozni.

Aztán persze érkeztek az információk: rögtön kiderült, hogy ez mekkora kamu, de az újabb csapást az OTP feljelentése tette meg. Ebből ugyanis kiderült, hogy még annál is nagyobb hazugság volt ez az egész, mint eddig hihettük. (Pedig az sem volt éppen kicsi rakás.) A hivatalos iratokból ugyanis kiderül, hogy a leadott pénz – amit ugye Perjés Gábor, a Párbeszéd önkormányzati képviselője fizetett be – jelentős része kötegelve érkezett, szinte azonnal kikerülve a nyomdából, legalábbis a papír frissessége erre utalt. És ez utóbbi információ jelen esetben a legfontosabb vagy éppen legterhelőbb, attól függően, hogy kinek a szemszögéből nézzük az egészet. Kötegelve ugyanis nem lehet papírpénzt ládikákban elhelyezni. Se kis, se nagy ládikákban. Azért nem lehet, mert kötegelve nem fér bele. Azt hiszem, mindannyian láttak már hasonló urnákat, például a választásoknál is ilyeneket helyeznek ki. Tudják, ezek azok, amelyeknek a rése kifejezetten szűk, mondhatni, pár papírdarabnál több egyszerre nem fér bele.

Na, a kötegelt pénz pedig legalább olyan vastag, mint 5–6 darab ilyen rés, egyszerre. Értik, ugye, hogy fizikailag ez mitől volna lehetetlen? De ha ezen a kisebbfajta problémán még át is libbenünk, mint egyszeri nyugdíjas munkásőr Gyurcsány Ferenc újabb hazugságán, akkor ott áll előttünk az újabb probléma: ezek a papírpénzek nemcsak nyomdából érkezetten frissek voltak, nemcsak kötegelve érkeztek, de számos esetben egymást követő sorszámmal. Ha saccolni kéne, erre mekkora valószínűséget látnak? Jönnek a baloldali támogatók, és mit ad ég, a sokmilliónyi papírpénzből pontosan olyanokat adnak le, amelyek sorszámai egymást követik. Érdemes ehhez még azt is hozzátenni, hogy legalább két, egymás követő befizetés esetében pontosan ugyanannyi 100 euróst adott le Perjés Gábor. Hát erre vajon mekkora a sansz? Hogy nem eggyel kevesebb, nem eggyel több, hanem ugyanannyi 100 eurós legyen nála?

Ja, mert azt sem árt tudni, hogy a legkisebb címlet, amit a bankban leadtak, 50 eurós volt. Egészen pontosan 50 és 100 eurós címletek. Semmilyen kisebb címlet, kizárólag ilyenek. Mit gondolnak, ez mennyire reális? Szóval, értik, ugye? És ezek csupán a legutóbbi fejlemények. Karácsony Gergely és galerije pedig csak tovább hazudozik. De mi azért foglaljuk még egyszer össze: ezek a bizonyos mikroadományok kötegelve, minimum 50 eurós címletekben, frissen, ropogósan, egymást követő sorszámmal érkeztek. Van, aki ezt így, ezek után elhiszi? Hát miből állna végre bevallani, hogy igen, ügynökök vagyunk? Oké, ezt nyilván nem tehetik meg, már csak a büntetőjogi felelősség miatt sem, de a választóik ezek után csak beláthatnák már, hogy kiket is támogattak.

Azokat, akik a hazaszeretetüket és a hazájukat egy papírcetlire leírható módon eladták a megbízóiknak. Akik minden egyes politikai cselekedetüket azok alapján határozzák meg, hogy az megfelel-e a nemzetközi baloldalnak vagy sem.

Kérem, ez mindig legyen a fejünkben. És ki tudja, hol van még a vége?

Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu