Mennyiben szokatlan az OTP feljelentése a Karácsony kampányát feltőkésítő kamumozgalom ellen?

A 24.hu keddi cikkében fejtegeti, van-e bármi különös abban a feljelentésben, amelyet az OTP a Karácsony Gergely-féle 99 Mozgalom adománygyűjtése kapcsán tett. A portál lényegében két kérdésre keresi a választ: egyrészt miért csak jelentős késéssel tette meg a bank a feljelentést, amely ráadásul egybeesett a titkosszolgálati anyagok nyilvánosságra hozásával; másrészt mennyiben követte az OTP az általános banki gyakorlatot, amikor jegyzőkönyvet készített, amelyben még a bankjegyek sorszámát is rögzítette.

A 24.hu cikkében kifejti, az OTP 2023. szeptember 7-i feljelentésének tárgya egy 2021-ben, vagyis két évvel azelőtt kezdődő tranzakcióláncolat volt, maga a feljelentés pedig feltűnő módon egybeesett a főpolgármester gyanús mozgalmáról szóló titkosszolgálati jelentések titkosításának feloldásával. Mint ismert, a 99 Mozgalom 2021-ban jött létre abból a célból, hogy Karácsony Gergely főpolgármesteri ambícióit pénzel is megtámogassák. A kérdés éppen amiatt vetődött fel, hogy kik is voltak, akik adományoztak Karácsony kampányára, valóban kisnyugdíjasok mikroadományaiból, vagy ismeretlen nagytőkések pénzéből gyűlt össze a több mint félmilliárd forint. Pláne, hogy a 99 Mozgalom számlájára egyetlen befizetőként Karácsony párttársa, Perjés Gábor volt azonosítható. Az OTP feljelentéséből kiderül, hogy Perjés olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, melyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak. Bár a 24.hu több banknál is próbálkozott a kérdéseivel, lényegében Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője válaszolta meg legegyértelműbben az aggályokat. Mint például elmondta, jelen gyakorlat szerint ritkán mozgatnak ilyen mennyiségű készpénzt, a félmilliárd már olyan tétel, amikor egy bank vizsgálódni kezd. Mint megjegyzi, különösen igaz ez akkor, ha ezt rendszeresen teszi valaki. Pénzmosás gyanúja esetén minden banknak törvényi kötelessége lépni. A bankjegyek sorszáma kapcsán ugyanakkor az elemző megjegyezte, ilyen kötelessége nincs a bankoknak, bár gyanús tranzakciók esetén élhetnek ilyen módszerekkel. A legfőbb kérdésre, miszerint miért késett ennyit a bank feljelentése, Tóth Levente úgy reagált,

valóban nem az a meglepő, hogy ezek a befizetések gyanússá váltak a banknak, inkább az tűnhet furcsának, hogy miért pár héttel ezelőtt tettek feljelentést, miközben úgy látszik, folyamatosan és alaposan dokumentálták a befizetési tranzakciók speciális adatait is. Nem tudható, hogy mi történt az OTP-n belül, általánosságban azt tudom elmondani, hogy egy banknál van olyan, hogy az első körben a rendelkezésre álló információk alapján még nem tesznek jogi vagy egyéb lépéseket, mert erre nem látnak okot, aztán egy későbbi, második körös, magasabb szintű ellenőrzés után pedig már igen.

Mint hozzátette,

önmagában, ami történt az OTP-nél, egyes elemeiben talán furcsának tűnhet, de összességében egy normális banki működés keretein belül a pénzmosás elleni törvényi kötelezettségek alapján indokolható és nem életszerűtlen.

Forrás: 24.hu; fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSracok.hu