Az 1956-os szabadságharc és forradalom nem artikulálatlan üvöltés, az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolázatlan kitörése volt. A magyar forradalom minden lélegzetet elállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellet is józan, mértéktartó és felelősségteljes lépés volt – mondta el ünnepi beszédében Orbán Viktor, Európa kulturális fővárosában, Veszprémben. A kormányfő emlékeztetett, hogy a történelmi tanulságok mellett sem szabad elmenni, hazaárulók ugyanis akkor is voltak, őket hívjuk a Himnuszban balsorsnak. Majd kitért arra, hogy a Nyugat és a magyarság egészen másképp értelmezi a szabadságot, előbbiek ugyanis úgy gondolják, hogy ez azt jelenti, hogy szabaduljunk meg önmagunktól, attól, aminek születtünk. Az magyar nemzetet elnyomni akarókról pedig azt mondta: a mi életstratégiánk lényege éppen az, hogy mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk. Orbán Viktor leszögezte, hogy most sem hajlunk meg és nem úgy táncolunk, ahogyan Brüsszel fütyül.
A veszprémiek nem vártak a pestiekre, hanem már október 22-én megszervezték magukat – kezdte beszédét Orbán Viktor. Veszprém elől ment a keresztény városalapításokkor is ezer évvel ezelőtt. Október 23-án itt már kalapáccsal bontották a vörös csillagot – emlékeztetett. Hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben lévő fővárosunkban látja – mondta el Orbán Viktor utalva arra, hogy számos kritikát kapott azért, amiért nem Budapesten szólalt fel.
Az utcai harcokban 1956-ban 3 ezren elestek, 20 ezren sebesültek meg 200 embert küldtek a halálba, 13 ezren mentek börtönbe. Elmenekült 200 ezer magyar – emlékeztetett a miniszterelnök.
A kormányfő megemlékezett a veszprémi középiskolai tanárról, Brusznyai Árpádról, akit a kommunisták megöltek. Nem azért, mert bűnös volt, hanem azért, mert ártatlan. Ő volt az, aki a fiatalok pártfogója volt. Ő értette az idők szavát és tudta, hogyha újra nekünk oszt lapot a történelem, azt nekünk fel kell venni, bűn lenne talonban hagyni. Brusznyai is tudta, hogy zárnak az ajtók és ha nem sikerül kiszállni, akkor a magyarok is a szovjet embertípussá válnak. Nem volt más választás meg kellett próbálni – jegyezte meg Orbán Viktor.
Az 1956-os szabadságharc és forradalom nem artikulálatlan üvöltés, az elnyomottak dührohama, nem a bosszúért lihegők zihálása és nem is a szabadságvágy zabolázatlan kitörése volt. A magyar forradalom minden lélegzetet elállító hősiessége, halált megvető bátorsága mellett is józan, mértéktartó és felelősségteljes lépés volt.
A magyarokkal sokszor megesik, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk vagy éppen védtük őket. Ma is elsőként védtük Európát a migrációtól. A békét is mi javasoltuk először. Az elsők vagyunk most abban is, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy vakon meneteljenek bele egy még nagyobb háborúba. Köszönetet, jó akarást soha nem kapunk, baráti tüzet viszont gyakran kapunk.
Nem vigasztal bennünket, hogy a nyugatiak most megehetik, amit főztek maguknak
-jegyezte meg.
A miniszterelnök megemlékezett arról is, hogy Brusznyai nevét is ki akarták törölni a történelemből, amit 30 évre sikerült is, hiszen a miniszterelnök sem találkozott gimnáziumi évei alatt sem az ő, sem Pongrácz vagy Szabó Ilona nevével. Viszont az ő gyilkosai nevét hallották sokszor.
Régi bűnnek hosszú az árnyéka, és ha egy bűnt egy egész nemzet ellen követik el, az akkora árnyékot vet, aminek hetedíziglen sem látni a végét.
A gyilkosok nevét már nem vagyunk hajlandók sem kimondani, viszont Brusznyaiék nevét őrizzük.
Dicsőség 56 hőseinek
– tette hozzá.
A hazaárulók is nemzetünk tagjai
A kínos tanulságok mellett azonban nem sétálhatunk el. A hazaárulók is a mi nemzetünk részei. Ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban -mondta Orbán. Október 23-át itt is november 4. követte. Nem felejtjük el ezt sem. 1956 végül 1990-ben győzött. Emlékeztetett, hogy 56 nélkül nem győzhettek volna. A szabadság jegyében harcoltunk és a szabadságharcban elvesztettek erejével, mert akikkel szemben voltunk 90-ben, őket 56-nak eredményeként voltak a pozíciójukban, ezért az ingatag is volt. A kommunistáknak be kellett vallaniuk bűneiket és nyilvánosan eltemetni az áldozataikat.
Az MSZMP utódpártja már mikroszkóp méretű és nincs kétségem, hogy az utolsó kommunisták menekülő útjaként megtervezett utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol 56 szelleme szerint végeznie kell.
1989-ben a mi dolgunk az volt, hogy befejezzük azt, amit 56-ban elkezdtek. A történelmi számlát be kellett fizetni. Az ítéletet szabad és demokratikus választásokon mondták ki. Harminc évvel később is tart még a vita arról, hogy helyesen döntöttek-e a magyarok. A szovjetek alól úgy szabadulunk ki és váltottuk le a kommunistákat, hogy nem volt polgárháború és a gazdasági, politikai összeomlást is elkerültük. Sőt, mi vagyunk máig a legstabilabb állam, nálunk például előre hozott választások sem voltak 30 éve.
A nyugatiak számára mintha a szabadság mást jelentene
1956 győzött és mi visszacsatlakoztunk az európai népek közösségébe. Ez is része a történelmi elégtételnek. Az is igaz, hogy Európa, ahova visszaérkeztünk, már nem az a hely, ahonnan kiszakítottak bennünket. És úgy látom, egyre kevésbé az.
A nyugatiak számára mintha a szabadság mást jelentene. Szabadulj meg önmagadtól. Szabadulj meg attól, aminek születtél. Nődd ki a múltadat, mint egy gyermekbetegséget. Válts identitást, nemet, nemzetet. Mi itt Magyarországon az ellenkezőjére vágytunk, arra, hogy azok lehessünk, akik vagyunk. A gondolat, hogy ne legyek férfi, magyar és keresztény se legyek olyan, mintha a szívünket tépnék ki.
Ezekről sem Moszkva, sem most Brüsszel kedvéért nem vagyunk hajlandóak lemondani
-hangsúlyozta a kormányfő. A szabadság nekünk életösztön. A szabadságot szerintünk védeni kell. Így volt ’56-ban, ’90-ben és ma is.
A magyar nemzet életstratégiájának lényege éppen az, hogy mi minden megszálló birodalom sírjánál ott állunk.
Kitért Orbán Viktor továbbá arra, hogy manapság is előfordulnak olyan dolgok velünk, mint a szovjet időkben. Brüsszel egy kortárs paródia Moszkvához képest. Nem tud Brüsszel úgy fütyülni, hogy mi táncoljunk – jegyezte meg. Az elvtársi kioktatás viszont ugyanolyan. Elsők voltunk, akik Európát védtük a migrációtól, mondta el Orbán Viktor, és elsők voltunk, akik békét javasoltunk háború helyett, amellyel megmenthettük volna százezrek életét. S ma is elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket, hogy önként, dalolva és vakon meneteljenek bele egy újabb, még nagyobb háborúba. Ma jogállamisági viták vannak és tankok helyett dollárok gurulnak be. A Szovjetunió ugyanakkor reménytelen volt, az EU viszont még nem az.
Európa még él, lélegzik, testében még dolgozik az életerő, amint azt Veszprém város, mint Európa Kulturális Fővárosa oly fényesen és meggyőzően mutatja.
Azért vagyunk ma is itt, hogy emlékezzünk arra, hogy az 56-os áldozatok akkor nem haltak meg hiába, ha mi nem élünk hiába. Ha olyat adunk a világnak, amit csak mi adhatunk. Veszprém most megmutathatja, hogy milyen a világ magyar szemmel, milyen a magyar szabadság. Tudjuk, hogy a múlt alattunk van, azon állunk – zárta gondolatait Orbán Viktor.
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS