Költségcsökkenésre és a hatékonyság növekedésére számít a digitális állampolgárság program (DÁP) bevezetésétől Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kedden tartott beszámolójában a jövőbeni gazdasági versenyképesség szempontjából is kiemelkedően fontosnak nevezte az új, több lépcsőben bevezetendő fejlesztést.
A Digitális állampolgárság programról (DÁP) szóló, a parlamentnek kedden benyújtandó törvényjavaslat alapján az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás okostelefonra költözik. Mindenki számára lehetővé válik a jövőben a DÁP-alkalmazáson keresztül az ügyintézés offline üzemmódban is, hitelesen, megbízhatóan és az unió legújabb irányelvének megfelelően
– mutatta be az alkalmazást a miniszter. Közlése szerint első lépésként 2024 szeptemberétől az e-azonosítás és az e-aláírás lesz elérhető a piaci szereplők számára is. 2025-től lép be a tervek szerint az e-dokumentumtár, az e-posta szolgáltatás, minden hivatalos levelet ilyen módon tudnak kézbesíteni, és ezekre válaszolni is lehet majd a mobiltelefonra letölthető alkalmazás segítéségével. A DÁP-alkalmazáson keresztül elérhetők és kifizethetők lesznek a közüzemi számlák is. Olyan piaci szolgáltatásokat is bevezetnének ezzel párhuzamosan, amelyek egy-egy termék vásárlásakor például a garanciajegyet elérhetővé és letölthetővé teszik – jelezte.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter nyilatkozik gazdasági bizottsági meghallgatása után a Parlamentben 2023. november 14-én. Fotó: MTI/Kovács Attila
Rogán Antal elmondta, hogy a DÁP-törvény mindenki számára egységes és elérhető digitális azonosító bevezetését is jelenti; ehhez alaptörvény-módosításra lesz szükség. A tárcavezető azt kérte a bizottságtól, támogassa a javaslatot.
Ilyen, a digitális ügyintézés egészét átfogó kódex elfogadására nem volt példa eddig. Az alkalmazásnak köszönhetően lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ügyintézés
– összegzett. Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte a DÁP-programmal összefüggésben, milyen garanciák vannak arra, hogy az adattömeggel nem végeznek jogosulatlan gyakorlatokat.
Miért döntöttek úgy, hogy a Balaton környékére összpontosítják a forrásokat?
– kérdezte. Rogán Antal válaszában arról beszélt: az ellenzéki választóknak fogalmuk sincs, hogy adataik külföldre kerülnek.
Ez sem a magyar törvényi szabályozással, sem a GDPR-ral, sem egyéb szabályozással nem fér össze
– húzta alá.
A szállodákban szerte Európában az egyre nagyobb terrorveszély miatt rögzítik a személyes adatokat
– reagált egy másik kérdésre, hozzátéve: a jogszabály világos rendelkezéseket tartalmaz. Rogán Antal szólt arról is, hogy a turizmus 2022-ben túlteljesítette a 2019-es, pandémia előtti eredményeket.
A 2023-as év több sebből vérzik, a háború és az általa okozta válság hatása egyaránt látszódik
– mondta a miniszter, aki közölte: nem egy általános fejlesztési programra van a jövőben szükség, hanem hogy a rendelkezésre álló források nagy részét arra költsék, hogy minél több helyről turistákat vonzzanak be Magyarországra. Dávid Ferenc, a DK képviselője arról beszélt, hogy Magyarországon komoly gazdasági válság van. A képviselő a Kisfaludy-programban megvalósuló fejlesztések részleteire volt kíváncsi.
Az előrejelzések Közép-Európában Magyarországon jelzik a legnagyobb gazdasági növekedést
– közölte Rogán Antal. Kitért arra is: Magyarország ma az az ország egész Európában, ahol az emberek biztonságban érezhetik magukat, és a munkahelyeket is meg tudták őrizni.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS