Benyújtotta a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedd este 21:35-kor az Országgyűlésnek. A jogszabály értelmében súlyos büntetésre számíthat az, aki külföldről fogad el kampányfinanszírozást. A pontos részletekből az is kiderül, hogy külön hatóság fogja a jövőben vizsgálni az esetleges visszaéléseket.
Szuverenitásvédelmi Hatóságot állítanának fel, és börtönnel büntetnék, ha valaki külföldről fogad el támogatást a kampányhoz − röviden így lehetne összefoglalni a kedden este benyújtott tervezetet. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
a demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is.
Ennek érdekében lesz egy új szervezet, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami egy, “az alkotmányos önazonosság védelme érdekében létrehozott, az e törvényben meghatározottak szerint működő, elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv”. A hivatalnak több típusú feladata is lesz.
- Egyfelől egy általánosabb, “elemző, értékelő és javaslattevő tevékenység”, amelynek része lesz, hogy “szuverenitáskockázat-értékelési módszertant alakít ki és alkalmaz”, hogy a vizsgált szervezetektől beszerzett adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését, illetve, hogy javaslatokat dolgoz ki és ajánlásokat fogalmaz meg.
- Emellett évente nemzeti szuverenitásjelentést készít, továbbá kutatási tevékenységet végez és finanszíroz “a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében”.
- És lesz egy vizsgáló tevékenysége is, ebben konkrét ügyeket vizsgál majd, és a tervezet szerint “feltárja és vizsgálja a más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett” tevékenységeket, például érdekképviseletet, “információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket”, “demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket”.
- Emellett feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek “külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére”, vagy amelyek “külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”.
- A hivatal a lefolytatott eseti vizsgálatok eredményét közzéteszi honlapján, amely tartalmazza a vizsgálatok során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A hivatal a vizsgálatokhoz adatokat kérhet be az érintettektől. Ha nem kap, azt “rögzíti, és azt az éves jelentésében külön kiemeli”.
A törvénytervezet szerint a hivatal “a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet”. Emellett a munkatársaktól írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet. A Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással. A hivatalnak lesz egy saját Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézete is.
A javaslatot Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be, aki a témával kapcsolatban az alábbi bejegyzést tette közzé Facebook-oldalán:
Itt vannak a jogszabály részletei
A jogszabály preambulumában egy rövid magyarázat is tartozik a szuverenitásvédelmi törvényhez, amelyet változtatás nélkül közlünk:
Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.
A 2022. évi országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, ezt igazolta az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Több más eset mellett maga az egységes ellenzék miniszterelnök- jelöltje is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból.
A magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, ám ezt a szabályt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket. A hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása.
Sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel.
A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is.
Vezető kép: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS