Meglepően kemény szavakkal bírálta Zelenszkijt egy ukrán politikus. Konsztantyin Jeliszejev szerint ugyanis az ukrán elnök az Orbán Viktorral Argentínában történt találkozása során „mindent megtett, amit nem szabad csinálni”. Jeliszejev szerint a magyar–ukrán kapcsolatok rossz helyzete elsősorban Zelenszkij hibája, és merőben más hozzáállást kellene mutatnia. Tekintve, hogy Ukrajnában viszonylag könnyen nevezik hazaárulónak, és tartóztatják le azokat, akik bírálják a kormányt (lévén az ellenzéki pártok nagy részét be is tiltották), Jeliszejev kijelentése enyhén szólva is bátorságra vall.
Konsztantyin Jeliszejev, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott nagykövete írt egy kifejezetten hosszú esszét a Zerkalo Nyegyelire, amelyben gyakorlatilag elküldte Zelenszkijt melegebb éghajlatra. Először Jeliszejev éljenzett egy kört az uniós tagjelölt státusz kapcsán. „2023. december 14. kétségtelenül bekerül Ukrajna legújabb kori történelmébe” – idézte az írást a Mandiner. Majd kifejtette, hogy „túlzás nélkül, az egész demokratikus világ őszintén drukkolt Ukrajna sikeréért”.
Primitív volna azt hinni, hogy a Kreml teljes tétje csak a magyar vétón múlott. Pusztán bürokratikus szempontból nézve a tagjelölt ország státuszáról szóló döntést Ukrajna meglehetősen gyorsan megkapta. Ma, az Európai Tanács keretében nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós tagság úgynevezett turbórendszerének mítosza szertefoszlott. Ezt bizonyítja, hogy az uniós vezetők hozzászólásainak túlnyomó többsége inkább az érdemeket hangsúlyozza, mint a tempót és az időzítést. A tagsághoz vezető út nem egy reggeli kocogás, hanem egy fárasztó »multiatlon«, ahol a tagjelöltől nem üres szavakat és ígéreteket várnak el, hanem hatékony és eredményes rendszerszintű intézkedéseket, amelyeket nemcsak az Európai Bizottság szakértői, hanem az egyes európai fővárosok politikusai is mikroszkóp alatt elemeznek majd. A szlovák szkeptikusok pozíciói napról napra erősödnek (különösen a jövő évi elnökválasztás kapcsán), Hollandiában megjelent a Wilders-faktor, és osztrák irányban is figyelmesnek kell maradnunk. Számos választás éve áll előttünk, mind az egyes európai országokban, mind az összeurópai választásokon, amelyek kormányváltáshoz és új erőviszonyok kialakulásához vezethetnek az Európai Parlamentben
– fejtegette, azonban a legfontosabbat csak ezután írta le.
Ugyanakkor a hivatalos Kijev részéről a magyar vezetés felé irányuló folyamatos sértegetések és vádaskodások hulláma majdnem katasztrófához vezetett. A Zelenszkij és Orbán közötti Buenos Aires-i érzelmes rövid szóváltás csak egy újabb példa volt arra, mit nem szabad csinálni. Ukrajnának szisztematikus, átgondolt és átfogó munkát kell szerveznie a »magyar kihívás« minimalizálása érdekében, a kommunikáció minden lehetséges útját felhasználva
– szögezte le, hiszen, mint írta, mind a politikát, mind a retorikát, mind a megközelítéseket úgy kell felépíteni, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolatai jobbak legyenek, mint Budapest és Moszkva kapcsolatai, amit „már holnap” el kellene kezdeni, ugyanis a tárgyalási fejezetek megnyitásához és lezárásához Budapest hozzájárulására is szükségük lesz.
Ahogy Ukrajna modern történelme mutatja, a legfontosabb feladat, hogy ne adjunk érveket a szkeptikusoknak, hogy akadályozzák az EU-ban való előrehaladásunkat
– szögezte le.
Forrás: Mandiner; Fotó: Képernyőfotó
Facebook
Twitter
YouTube
RSS