A többi tagállami vezető nem tudta az álláspontját rákényszeríteni Magyarországra – mondta Orbán Viktor kormányfő a Mandinernek. Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter pedig az InfoRádióban elmondta: Charles de Gaulle francia elnök annak idején maga vezette be az üres székek politikáját, amikor Franciaország érdekeit sértő döntésre készültek az európai közösség tagállamai.
Orbán Viktor a múlt heti uniós csúcs előtt a Mandiner podcastjában is élesen ellenezte, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. A miniszterelnök Brüsszelben is kitartott az álláspontja mellett. Orbán Viktor azonban hiába próbálta nyolc órán át meggyőzni kollégáit a múlt heti uniós csúcson, hogy Ukrajna gyorsítópályán történő csatlakozása nem szolgálja az EU érdekeit, a többi 26 tagállami vezető hajthatatlan volt. A kormányfő végül nem vett részt a szavazáson, amelyen eldőlt, hogy megkezdődhetnek az uniós csatlakozási tárgyalások Kijevvel. Orbán Viktor a Mandinernek adott interjúban az ülésen történtekről azt mondta: az volt az álláspontja, hogy rosszul segíteni ugyanis rosszabb, mintha nem is segítenénk. Hozzátette: nem tudta a többi tagállami vezetőt meggyőzni.
Így az lett a kérdés, ők rá tudják-e kényszeríteni az álláspontjukat Magyarországra. Nem tudták. Ezzel megszűnt az európai egység Ukrajna ügyében
– tette hozzá.
Végül egy magyar–német egyezség keretében az a megoldás született, hogy Magyarország ebben a rossz döntésben nem vesz részt, annak a felelősségét sem vállalja
– folytatta Orbán Viktor hangsúlyozva: azt a megoldást választottuk, amit De Gaulle.
Van annak kultúrája, gyakorlata az EU-ban, ha egy ország nem vesz részt egy uniós döntésben
– erről beszélt Bóka János európai ügyekért felelős miniszter az InfoRádióban.
De Gaulle annak idején maga vezette be az üres székek politikáját, amikor Franciaország távol maradt bizonyos döntéshozataloktól és bizonyos intézményi fórumokon tiltakozásként, azért, mert az Európai Unió azokon a területeken, ahol ez alapvető francia nemzeti érdekeket sértett, a minősített többséges döntéshozatalra tért át egyhangúság helyett
– mondta a miniszter. 1965 nyarán Franciaország visszahívta a képviselőit az Európai Gazdasági Közösségből, amely az Európai Unió elődje volt, mert nem sikerült megállapodnia közös mezőgazdasági finanszírozásról. Charles de Gaulle francia elnök ugyanis már 58 évvel ezelőtt úgy vélte, hogy a túlzott európai integráció nem szolgálja az ország érdekeit. Franciaország képviselői fél évig nem vettek részt az intézmények munkájában.
De Gaulle-nak mindezzel sikerült változást elérnie
– erről beszélt az üres székek politikájáról szóló dokumentumfilmben Schöpflin György korábbi fideszes európai parlamenti képviselő, aki a hatvanas években Londonban, a nemzetközi ügyek királyi intézetében dolgozott.
De Gaulle megértette, hogy a franciák keze nyoma az egész EU-n rajta van, illetve az Európai Gazdasági Közösségen. Ezért az ő érdekük is volt a tagság. De megpróbálta átalakítani, és úgy gondolom, hogy ez sikerült is neki
– mondta Schöpflin György, hozzátéve: luxemburgi kompromisszummal a közös agrárpolitika átalakítását végül elhalasztották, és a tagállamok informális vétójogot kaptak arra az esetre, ha egy döntés alapvető nemzeti érdeket sértene.
Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS