A magyarokat hülye, ignoráns társadalomként, Miskolcot kellemetlen városként jellemzi Kati Marton, aki a baloldali kampánypénzeket igazgató Action for Democracy nemzetközi tanácsadó testületének tagjaként tűnt fel a magyar médiában. Az Amerikában élő újságírónő múltjáról és az Orbán-ellenes érzelmeinek okáról ír mai cikkében a Magyar Nemzet, amiből azt is megtudhattuk, hogy Marton mesébe illő életet élt a Rákosi-rendszerben.
Marton Kati neve ismerős lehet, hiszen az Korányi Dávid-féle Action for Democracyhez közhető név, ugyanis Marton a szervezet nemzetközi tanácsadói testületének tagja amellett, hogy amerikai újságíró, aki a tengerentúli hasábokon támadja saját hazáját. Marton egyébként a zsidóüldözéshez és a kommunisták ámokfutásához hasonlítja Orbán Viktor kormányfő háborúját Soros György ellen. A Karácsony Gergelyék által megrendezett Budapest fórumon 2022-ben pedig úgy fogalmazott, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása következtében most egy „hülye, ignoráns társadalom” él Magyarországon.
Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje egyébként maga árulta el a titkosszolgálati jelentések tanúsága szerint, hogy
Kati Marton és barátai nagyon sokan és nagyon sokat tettek azért, és gyűjtöttek a kinti magyarok és nyilván nem csak a magyarok körében ahhoz, hogy sikeres legyen ez a kampány.
Márki-Zay egyébként ezért végtelenül hálás Martonnak.
A zsidóüldözés hatott rá
A most 74 éves amerikai-magyar nő nyolcéves korában hagyta el családjával Magyarországot és a zsidóüldözések és a Rákosi-rendszer hagyott olyan mély nyomot Martonban, amit a szakemberek fixációnak neveznek.
A Márton családot 1944-ben üldözték, a szülőket – Márton Endrét és Márton (Nyilas) Ilonát – az 50-es években egy időre bebörtönözték. Egy angol nyelvű videóban Kati Marton arról beszél, homofóbiával is megvádolva Orbán Viktort, és felemlegetve az 1944-es német megszállás budapesti, Szabadság téri emlékművét is:
Magyarország nem nézett szembe a múltjával úgy, ahogyan azt Németország megtette.
Majd azt mondja:
Nagyszüleimet, akik számos nemzedékre visszavezethetően jó magyar polgárok voltak, a szomszédjaik nem kis segítségével a [Miskolcról] Auschwitzba tartó vonatokhoz vitték. Még egy fotót sem láttam róluk.
Marton az interjúban világossá teszi,
Magyarországon egy esetleges későbbi gyilkos erőszaktól (!) tart, ellentétben Németországgal, ahol a gyerekeket hatéves koruktól holokausztemlékművekhez viszik tanulmányútra. (Egy könyvében pedig „kellemetlen városnak” nevezi Miskolcot.)
Magyarország [ti. a németekkel ellentétben] nem végezte el ezt a kemény munkát
– állítja, zsidóellenességnek állítva be a Soros Györggyel szembeni politikai indíttatású, így az európai migránsbetelepítések támogatása miatti magyarországi bírálatokat.
Sikeres beilleszkedés
A Magyar Nemzetnek egy neve elhallgatását kérő forrás Marton személyiségéről azt mondta, hogy gyorsan beilleszkedett az amerikai elitbe. A több nyelven is jól beszélő Marton saját előmenetele alapján is ismert tévés újságíró és könyvszerző lett, ugyanakkor Peter Jennings (2005-ben elhunyt) tévésztárral, majd Richard Holbrooke-kal, az egyik legismertebb – és a jelenleg is kormányzó Demokrata Párthoz kötődő – amerikai diplomatával kötött házassága csak szélesítette amerikai kapcsolatrendszerét, amit az Action for Democracy magyarországi adományszerzéseihez is felhasználhatott.
Marton Kati nővérével együtt az átlagember számára elképzelhetetlen álomvilágba csöppent Rákosi Mátyás Magyarországán. Szülei az AP és az UPI amerikai hírügynökségek budapesti tudósítói voltak, akik úgy jártak sportkocsin az amerikai nagykövetségre, mint a budai, Csaba utcai lakásukhoz közeli Fény utcai piacra, és még abban sem láttak semmi veszélyt, hogy szabadidejükben is amerikai diplomatákkal bridzselnek. A Márton családban szemlátomást az sem merült fel, hogy 1944 és a Rákosi-rendszer, a fasizmus és a kommunizmus, illetve az Egyesült Államokhoz való dörgölőzés mellett valamilyen negyedik – magyar nemzeti – út is létezhet.
Abban az időben, amikor Magyarországon összesen nem volt több mint kétezer személyautó, a szüleim egy lenyitható tetejű Studebakerrel furikáztak. Mintha csak színarany hintóval közlekedtek volna… Mi a nővéremmel hercegkisasszonynak éreztük magunkat a fehér, nyitott Studebakerünkben, míg a szürke tömeg a járdaszélen ácsorogva várta a fekete füstöt okádó rozoga autóbuszokat
-írta Marton Kati A nép ellenségei című családtörténeti könyvében.
Majd egy kissé kínos részlet:
A számomra szinte magától értetődött, hogy egy középosztálybeli, budapesti értelmiségi család, amely nagy súlyt helyezett a gyerekei iskoláztatására, csakis zsidó lehet.
Végül:
A ruháink, az életformánk, a barátaink és a munkánk is nyugati
– adja anyja szájába e szavakat. Ami az utóbbi kettőt illeti, maga sem mondhatta volna önleleplezőbben.
Forrás: Magyar Nemzet, fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS