Hatvannégy éves korában szombat hajnalban elhunyt Kovács András Ferenc Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, dramaturg, a Látó szépirodalmi folyóirat volt főszerkesztője – közölte szombaton a marosvásárhelyi lap szerkesztősége. “Szeretett barátunk, kollégánk Kovács András Ferenc költő ma hajnalban elhunyt. Költő és barát, aki sokat tudott és szívesen adta. A lélek halhatatlanságáról ő most már mindent tud” – írta közösségi oldalán a Látó szerkesztősége, hozzátéve, hogy saját halottjának tekinti a volt főszerkesztőt.
Kovács András 1959. július 17-én született Szatmárnémetiben, középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1978-ban érettségizett a helyi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) végezte, 1984-ben szerzett magyar-francia szakos tanári diplomát. 1984 és 1989 között Székelyudvarhely környéki helységekben tanított. 1990-től a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője, főszerkesztő-helyettese, 2008 és 2019 között pedig főszerkesztője volt. Verseket 1977-től, gyermekverseket 1981-től közölt, félszáznyi kötet szerzője. Verseiből több nyelven, több változatban is készültek fordítások. A negyedik Forrás-nemzedék vezéralakja, a kortárs magyar költészet kiemelkedő alakja. Virtuóz formaérzékkel verselő költő, verseiben számos kultúrtörténeti és művészeti utalás jelenik meg. Válogatta Marin Sorescu Kábulat című verskötetét, Federico García Lorca Legszebb verseit.
Saját kötetei: a Tengerész Henrik intelmei; Tűzföld hava; Költözködés; Lelkem kockán pörgetem; Üdvözlet a vesztesnek; És Christophorus énekelt; Scintilla Animae (esszék); Jack Cole daloskönyve; Adventi fagyban angyalok; Saltus Hungaricus; Fragmentum; Kompletórium; Csipkébűl tekert gúzs. Jegyzetek a magyar manierizmus kérdésköréhez; Téli prézli; Aranyos vitézi órák; Szabadvendég (szonettkoszorú); Fattyúdalok; Tengerész Henrik búcsúzik; Porcus Hermeticum (limerickek); Überallesbadeni dalnokversenyek; Hazatérés Hellászból – Kavafisz-átiratok; Álmatlan ég; Időmadárkönyv (69 haiku); Sötét tus, néma tinta; Jack Cole daloskönyve címmel jelentek meg. Gyermekverseiből is több kötetet adtak ki: Kótya-lapótya; Manótánc; Miénk a világ; Egerek könyve; Dzsinbüge; Vásárhelyi vásár; A kártyázó kakadu; Víg toportyán; Hajnali csillag peremén.
1996-ban József Attila-díjat kapott. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorú-díját a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért, műfordításaiért, páratlan költői képzettségéért. 2010-ben a magyar költészetet alapvetően gazdagító életművéért Kossuth-díjjal tüntették ki. Requiem Tzimbalomra című verskötetéért 2020-ban elnyerte az Artisjus Irodalmi Nagydíjat. 2022-ben Prima díjat, 2023-ban Bertók László költészeti díjat kapott.
Kovács András Ferenc temetéséről később intézkednek.
Forrás/fotó: MTI
Xerxész
2023-12-30 at 14:18
nem tudom… én sose szerettem a “költészetét”… azt meg pláne, hogy a wikipédián fellehető adatok szerint “házastársa” Gyéresi Júlia… az az információ pedig, hogy Porogi Dorka, egy nála kábé harminc évvel fiatalabb rendezőnő elcsábítja a feleségétől és gyermeket is szül neki, valahogy elsikkad… sajnálom, nem tudom semmilyen formában tisztelni… úgy köpött arcon bárkit, ahogy csak nem szégyellte… természetesen, ettől még nyugodjon békében… csak ne csináljunk belőle “szent” “erdélyi” “költőt”, mert nem volt az… soha életében… ámen…
oshon
2023-12-30 at 13:34
Nyugodjon békében !
Orientál
2023-12-30 at 13:06
Isten a lelkét fogadja be országába.
Edit
2023-12-30 at 11:28
igazán nagy formaérzékkel megáldott költó volt, szép munkásságát magyar kitűntetésekkel méltatták . Égi otthona fogadja őt mennyei hajlékába , emléke áldott legyen a jövő nemzedékeinek egyaránt.
ViAM
2023-12-30 at 10:54
Egy szép erdélyi szemmel kevesebb, hamar lecsukódtak. Nyugodjék békében!