Az Index birtokába került belső BKK-s levelezés bizonyítja: december végén utolsó ajánlatot kapott a kormánytól a főváros a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, hévek és buszok közös működtetésének folytatására. A portál megállapítása szerint tehát a két baloldali politikus, nem pedig a kormány volt az ügy kerékkötője.
Draskovics Tibornak, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminiszterének, jelenleg a BKK igazgatósági elnökének, és Walter Katalinnak, a BKK vezérigazgatójának az Index birtokába jutott levelezéséből kiderül: a 2020 óta változatlan évi 7,4 milliárd forintos összeg helyett a Lázár János vezette minisztérium utolsó ajánlata 8,6 milliárd forint volt.
Ezt a főváros és a BKK nem fogadta el, így december 31-én a szerződések lejártak, a fővárosi önkormányzat ezzel elveszítette jogát a hév és az agglomerációs Volánbusz-járatok menetrendjének alakítására, és megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja. A levelezésből úgy tűnik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester rögtön a kormányt hibáztatta.
Valójában mi sem értjük, hogy mi történik. Van egy működő rendszer, ami mindenkinek jó, azonban Lázár Jánosnak lehet, hogy nem. A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez
– összegezte Karácsony Gergely az RTL Híradó január elsejei adásában az álláspontját. Az Index birtokába került levelezés szerint a főpolgármester nem mondott igazat.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a BKK igazgatósági tagjainak címzett levelében azt írja:
December 20-án az ÉKM (a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium – a szerk.) informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe.
A számok szintjen ez azt jelenti, hogy 6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni; idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam. 2023-ra a háromévnyi infláció és energiaár-emelkedés hatását követően végső ajánlatként 8,6 milliárd forintot kért volna a Lázár János vezette tárca – ez 16 százalékos emelés lett volna. Draskovics Tibor korábbi pénzügyminiszter – aki Karácsony Gergely delegáltjaként tölti be a BKK elnöki posztját négy éve – a levelezésben azt írta:
Több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.
Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója a teljes igazgatóság számára kiküldött levelében kijelenti: “végig szorosan egyeztettünk Tiborral”, Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminiszterének szerepére utalva. A Karácsony által kinevezett BKK-vezérigazgató, Walter Katalin levelezéséből kiderül: valójában a kormány utolsó ajánlata a három éve változatlan költségszint 1,2 milliárd forintos emelését jelentette volna, amit inkább elutasítottak, vállalva ennek következményeit a Budapest-bérletre és az agglomerációs együttműködésre.
A Budapest-bérlet megszűnésének hírére hevesen reagált az Orbán-kormány volt közlekedésügyi államtitkára, Vitézy Dávid is. A korábban a BKK-t is vezető, a Budapest-bérlet koncepciójának megalkotásában kulcsszerepet vállaló Vitézy mind a minisztériumot, mind a fővárost hibáztatja amiatt, hogy idáig jutottak a dolgok. Szilveszteri bejegyzésében azt írta, továbbra is csak egy megoldást lát:
Karácsony Gergely főpolgármester és Lázár János közlekedési miniszter kezdjék együtt az újévet, zárkózzanak be, és ha már a BKK és a MÁV szintjén nem sikerült, addig ne jöjjenek ki, míg nem állapodnak meg egy tartós megoldásban.
Vitézy számításai szerint egyébként az egész vita a budapesti közösségi közlekedés éves költségvetésének egy százalékát jelentő, kétmilliárd forintos összegről szól. A most kiderült részletek szerint még ennél is kevesebb, 1,2 milliárd forintnyi összeg volt az, ami már nem fért bele a tízmilliós jutalmakat osztogató Karácsonyéknak.
Karácsony reagált, de cáfolni nem tudta az állítást
Három órával az Index cikkének megjelenése után Karácsony Gergely főpolgármester is reagált az ügyre. Azt írta:
Onnan lehet tudni, hogy a kormány kifogy az észérvekből, hogy hadrendbe állítják a hazug propagandát. Mint most, a Budapest-bérlet ügyében. A négy éve elkezdett Budapest-ellenes politikát 2024-ben újratöltik. De Budapest ellenáll.
A főpolgármester hat pontban foglalta össze véleményét a Budapest-bérlet ügyében:
- A kormány meg akarja szüntetni a Budapest-bérletet, pedig az jó a fővárosiaknak.
- A költségvetési törvény szerint 12 milliárd forint járna Budapestnek a közösségi közlekedés költségeihez való állami hozzájárulásként. Ezt a pénzt a törvény ellenére nem akarja odaadni Lázár János minisztériuma.
- A főváros hiába fizetne többet, a kormány akkor is megszüntetné a Budapest-bérletet.
- Három felelős közlekedési cég (a BKK, a MÁV–HÉV és a Volánbusz) december 29-én kötött megállapodását akarja felmondani a kormány.
- A kormány a beborult költségvetését és a tönkrement MÁV helyzetét akarja Budapest kárára kezelni.
- A HÉV rohad, hogy egyáltalán még működik, az nagyon nagy részben a BKK által nyújtott szolgáltatásoknak köszönhető.
A válasz tökéletes példája a főpolgármestertől megszokott mellébeszélésnek, hiszen mint láthatjuk, reakciónak reakció ugyan, de semmiféle cáfolatot nem fogalmazott meg. Az ügyben az LMP nevében Ungár Péter is kiadott egy közleményt.
A Budapest-bérlet körül kialakult helyzet a magyar politika állatorvosi lova, ahol valójában a választók nem értik, hogy mi történik, valójában a választók kapnak rosszabb szolgáltatást, miközben az általuk befizetett adó egyik zsebből a másikba rakásán folytat nevetséges cicaharcot a politika
– írja közleményében az LMP.
Forrás: Index; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS