A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) piacelemzés keretében vizsgálja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók üzleti döntésére. Az új technológia robbanásszerű terjedése torzíthatja a versenyt a digitális ágazatokban és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat – írja a portfolio.hu.
Az MI alapú eszközök gyors fejlődésével és a már meglévő digitális szolgáltatásokba való beépítésével a technológia hamarosan meghatározó részévé válhat a magánszemélyek és vállalkozások mindennapjainak, és idővel akár az államigazgatásnak is. Az MI alapú technológia további fejlesztése és jogkövető, tisztességes alkalmazása gazdasági és társadalmi előnyök széles skálájához járulhat hozzá, azonban jelentős kockázatokat is rejt magában
– írja a lap. A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése, exponenciálisan növekvő fejlődése és sürgetett piacra dobása két fő problémakört eredményezett, ezért a GVH vizsgálói alapvetően ezekre fókuszálnak:
- Az MI alapú technológia veszélyt jelenthet a tisztességes piaci versenyre. A mesterséges intelligencia jelenleg új, innovatív technológiának tekinthető, fejlesztése pedig jelenleg rendkívül nagy erőforrásokat igényel. Kellően nagymértékű erőforrásokkal – és a fejlesztést könnyítő technológiai tapasztalatokkal – jelenleg csak a legnagyobb technológiai óriásvállalatok rendelkeznek, amelyek így jelentős lépéselőnyhöz juthatnak a piaci versenyben. A mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása ebből kifolyólag vállalkozások egy szűk rétegének kiváltságává válhat, ami a jövőben torzíthatja a piaci versenyt a digitális ágazatokban.
- Az MI alapú technológia kiszolgáltatottabb helyzetbe hozhatja a fogyasztókat. A digitális térben számos olyan adatgyűjtési és reklámozási gyakorlat van jelen, amelyek veszélyesek lehetnek a fogyasztókra. A mesterséges intelligencia alkalmazásával a vállalkozások új szintre emelhetik a fogyasztók adatainak gyűjtését, felhasználását, valamint a „sötét mintázatok” és a személyre szabott reklámok alkalmazását. Kiemelhető példája ennek a kockázatnak a chatbotok működése, amelyek esetében a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a válasz, amit a mesterséges intelligenciától kapott, hiteles forráson alapul, vagy fizetett promóció eredménye.
A magyar versenyhatóság kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.
Forrás: portfolio.hu; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
lhotx
2024-01-06 at 15:47
És felvetődik azonnal ennek nyomán a kérdés, nem fognak-e kuncsaftok és vetélytársak egyformán védekezni az MI jelentette versenyelőny ellen? Például azáltal, hogy hamarosan senki sem fog már ráharapni a legtetszetősebb csalikra. Vagyis egykettőre MIk fognak elválasztani (védeni) mindenkit a jogtalanul helyzetbehozó (mindenféléket kigeneráló) MI-kihasználásokkal szemben. Hasonlóan ahogyan ma szoftverek védenek a szoftveres támadások ellen.
lhotx
2024-01-06 at 15:26
Hivatkoznék az »ügyfél számára tetszetős« -kitételre triacus bejegyzésében 2024-01-04 12:43-kor, azzal hogy megkérdezem, kit fognak ily módon (versenytelenül) kijátszani voltaképpen? A versenytársat vagy sokkal inkább az ügyfelüket?
navisos
2024-01-05 at 14:34
Érdekes példád alapján kérdezem: vajon ha egy áldozatnak ki kell -választani pl négy gyanusitottból a valódi tettest, fel lehet-e használni a mesterséges intelligenciát?
triacus
2024-01-04 at 12:43
@V.Laci: Mert nem a “Szuverenitás Védelmi Hivatal” feladata, jogköre – az a politikai szereplők külföldről való finanszírozását vizsgálja.
A GVH azért vizsgálódhat ez ügyben, mert a “mesterséges intelligencia” (vagy legalábbis amit jelenleg annak hívnak) például a kreatív piacon nem épp etikus versenyelőnyhöz juttathat bizonyos piaci szereplőket.
Mondok egy példát: van egy grafikai stúdiód, ami cégeknek készít arculatot, arculati elemeket – levélpapírt, névjegykártyát, logót, szórólapot, weboldalt, stb…
Ebben a cégben a grafikusaid végzik a kreatív munka nagy részét, az ő ügyességük – és tapasztalatuk – révén működhet a céged (és az etikus versenyt folytató versenytársaid is így működnek).
Erre jön egy fiatal kis – pár fős – cég, és a mesterséges intelligenciával pillanatok – pár perc – alatt (ami a grafikusaidnak több idő, mondjuk pár óra) legenerálnak az ügyfél leírása alapján bármilyen céges arculatot (arról ne beszéljünk, hogy nem lesz egyedi, meg hogy megöli a kreativitást).
És te illetve az etikusan versenyző versenytársaid rövid idő alatt azt tapasztaljátok, hogy csökken a megrendelések száma. Miért? Mert a “mesterséges intelligencia” a több milliárd betanított képből gyorsabban generál egy, az ügyfél számára tetszetős, de szakmai szempontból giccses, gagyi terméket.
Arról nem is szólva, hogy ezen “mesterséges intelligenciás szolgáltatások” centralizáltak, egy-egy big tech cég tulajdonában vannak, zárt rendszerűek, nem lehet tudni, hogy mi alapján tanították be a modelljeiket, nem lehet tudni, hogy mit kezdenek a felhasználók által megadott bemeneti adatokkal (ami adatvédelmi szempontból aggályos).
V.Laci
2024-01-04 at 11:41
Miért nem a Szuverenitás Védelmi Hivatal vizsgálja?