Az infláció növekedésének időszakában romlik a családok anyagi biztonságérzete, romlanak a kilátásaik, még akkor is, ha jobb módúak, nem fenyegeti őket a szegénység kockázata – írja Szalai Piroska a Mandineren megjelent elemzésében. A volt miniszteri biztos adatokkal igazolja, már akkor is nő a gyermekvállalást halogatók száma, ha a gyermekeseket érintő negatív hírek kelnek szárnyra, ugyanakkor a pozitív hírek hatására pedig nőni kezd a gyermekvállalás, s kilenc hónap múlva meglátszik a születések számában is.
A termékenység prociklikusan változik, azaz már a családok anyagi körülményei változásának a híre is hatást gyakorol rá, ezért hatalmas felelőssége van a „felforgatóknak”, akik álhíreket terjesztenek és akik eltúlozzák az anyagi fenyegetettséget. Szalai Piroska hasonló felelősséget tulajdonít a kormánynak is, ha késve vagy nem pontosan kommunikál, mert az egyes intézkedések bejelentésére már változik a gyermekvállalási kedv.
A volt miniszteri biztos emlékeztet rá, hogy pl. a GYED extra 2013 anyák napi bejelentésének hatására 2014 februártól már növekedett a születések száma, pedig a GYED melletti munkavégzés lehetősége csak 2014 januártól vált elérhetővé. Ugyanez történt 2019 februárjában is, amikor az évértékelőn a miniszterelnök bejelentette a hét pontos családvédelmi akciótervet, amelynek keretében többek közt elindult a babaváró kölcsön, a csokot kiszélesítették. Kilenc hónappal később, már novembertől nőni kezdett a születésszám, s 2020-tól megugrott a termékenységi ráta is.
A teljes írás ITT olvasható.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS