A 2019-es Brexit és a 2007-2009-es bankválság két, időben elég távol lévő esemény, és általában nem szokták őket összekötni. A Warwick Egyetem professzora, Nicolas Craft történész statisztikai elemzések hosszú sorával kimutatta, hogy a banki válság után bekövetkezett megszigorító politikának egyenes következménye a Brexit-népszavazás, illetve annak eredménye.
A pénzügyi válságra az akkor még munkáspárti kormány kemény megszigorító lépésekkel válaszolt. Ezt úgy hajtották végre, hogy lecsökkentették az önkormányzatoknak folyósított állami támogatást. 2009 és 2015 között az egy főre jutó támogatás 40-50 százalékkal csökkent országosan. De ezen belül éppen a legszegényebb régiók jártak a legrosszabbul, míg például a globalizációban jobban érdekelt London kisebb elvonásokkal megúszta.
2010-re a Nigel Farage által jelképezett EU-ellenes párt, a UKIP hirtelen megerősödött, ami ellen a konzervatívok csak úgy tudtak védekezni, ha népszavazást ígérnek az tagságról. A gazdasági sokkterápia miatt legjobban megrendült régiókban a konzervatívok megkapták a UKIP hallgatólagos támogatását. Így tudott David Cameron kormányt alakítani a győztes választások után – olvasható az elemzésben. A professzor szerint ha a válságot nem lefaragásokkal és népnyúzással kezelik, hanem a költségvetési hiányt adóemeléssel tömik be, akkor kisebb lett volna a politikai kár.
Egyébként érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban szintén valami hasonló történt. Az Obama-adminisztráció az egyébként is elmaradottabb középnyugati államokra terhelte a válság költségeit. Pont arra az övezetre, amely később pajzsra emelte Donald Trump-ot.
Magyarországon fordítva történt
Nálunk 2009-ben Bajnai Gordon radikális kiadáscsökkentő lépéseket léptetett életbe. Elfogadva az IMF tanácsát, amely akkoriban megfelelt a nemzetközi elvárásoknak, hiszen mindenhol ezt javasolták. A szocialista kormány eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, illetve a tizenharmadik havi közalkalmazotti bért. A választások után Orbán Viktor és Matolcsy György elvetették ezt a politikát. Ez pont az az ötlet, amelyre 10 év után jöttek rá az angolok. Elnevezték unortodox politikának, amely kifejezés annyiban találó, hogy utal arra, hogy a világ legtöbb országában követett, az IMF sugallta politika ellentettje. Ami így értelemszerűen az “ortodox” nevet kapja. Az így lefolytatott válságkezelés az Orbán-kormánynak minimális politikai kárt okozott. Mindazonáltal az angoloknak is így kellett volna gondolkodniuk, és akkor ma nem lenne Brexit és zűrzavar.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS