Ma reggel kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszakának második napja, aminek fő témája a járványhelyzet eddigi kezelése volt és az, hogy az ellenzék miért nem támogatja a felhatalmazási törvény meghosszabbítását. Az Igazságügyi Minisztérium részéről Völner Pál azt hangsúlyozta, hogy a lazítás ideje még nem jött el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze. Az államtitkár hozzátette: a kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás álljon rendelkezésre, így akár már júniusra elérhető lehet a 70 százalékos átoltottság. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország. Az ellenzék viszont nem támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, helyette volt, aki a Klubrádióért aggódott volt, aki az emberek terheinek csökkentése érdekében meghosszabbított hitelmoratóriumot hasonlított a devizahitelekhez és folytatódott az önkormányzatok kivéreztetéséről szóló mantra is. A Ház a Kúria és az ügyészség 2019-es beszámolóját is megvitatta. A Kúria elnöke expozéjában hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatásnak mindenkor külső hatalmi befolyástól függetlenül kell működnie, nemcsak általában az állami végrehajtó hatalomtól, hanem mindenfajta hazai és külföldi külső hatalomgyakorlástól, sőt a saját igazgatási szervezetétől is. A legfőbb ügyész, Polt Péter pedig elmondta, hogy a 2019-es évben az ügyészség elismerésre méltó eredményeket ért el és beszámolt arról is, hogy a hivatali korrupciós bűncselekmény elleni eljárások száma egyenletes növekedést mutatott annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent.
Az idei első parlamenti ülés második, egyben befejező napja ma reggel 9 órakor indult a napirend előtti felszólalásokkal.
Az első felszólaló Mellár Tamás volt, aki az önkormányzatok veszteségéről beszélt. Pécset hozta fel példának, ahol állítása szerin a helyhatóság az idei évben 5,6 milliárdos veszteséggel számol, ebből pedig 2,9 milliárd központi elvonás. Felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak van mozgástere, tudnak felvenni hitelt és az uniótól is kapunk helyreállítási alapot. Utóbbiból a képviselő szerint leginkább a kormánypárti önkormányzatok részesülnek. Mellár kiemelte: a demokráciában minden ember számít.
Orbán Balázs válaszolt Mellár Tamásnak. A miniszterelnökség államtitkára elmondta, hogy világjárvány közepén vagyunk, ami minden országban összefogást igényel. Mindenkinek ki kell venni a részét a védekezésből. Az önkormányzatok gazdasági értelemben jobb helyzetben vannak, mint korábban. Emlékeztetett: 1400 milliárddal segített a kormány korábban az önkormányzatoknak. A szocialisták adtak a helyhatóságnak annak idején feladatokat, forrásokat pedig nem. A válság megelőző időszakban egyébként nőttek az önkormányzatok bevételei. Fejlesztési programokat indított a kormány az önkormányzatok részére. Pécs is kap fejlesztési forrásokat. Nem az embereket kell most sanyargatni, hanem segíteni. Ezért van bértámogatás, otthonteremtési támogatás, orvosbéremelés, 13. havi nyugdíj visszaépítése. 2010 előtt ön nagy kritikusa volt a szocialistáknak, most meg velük van – jegyezte meg Orbán Balázs.
Nem sikerült kezelni a válságot
A DK padsoraiból Bősz Anett szólalt fel és az államháztartás hiányáról osztotta meg gondolatait, ami állítása szerint a tervezet tizenötszöröse lett. Erre Tállai András államtitkár úgy reagált, hogy valóban magas lett a költségvetési hiány, de még mindig a jól teljesítő országok között vagyunk. A beruházások támogatásával újabb munkahelyeket hoztak létre, a világjárvány idején is 1676 milliárd forint beruházás érkezett hazánkba. Bősz Anett ezen kívül felhívat a figyelmet, hogy most fontos lenne a segély, amit a kormány nem tart szerencsésnek, mivel munkaalapú társadalomban gondolkodnak.
Felhatalmazási törvény
Brenner Kolomon, a Jobbik részéről a felhatalmazási törvényről elmondta, hogy miért nem tudjuk ismételten azt támogatni. A politikus úgy véli az egypárti túlhatalmának növelésére használta ezt korábban a kormány. A jog uralma és a korrupció jellemzi a kormányt – emelte ki, hozzátéve, hogy jólétet és szabadságot ígértünk korábban az embereknek. Brenner később a Klubrádióért aggódott, szerinte ugyanis a Fidesznek médiatúlsúlya van. Schanda Tamás államtitkár erre úgy reagált, hogy azzal, hogy az ellenzék nem szavazta meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, ezzel nemet mondott a többi között az ágazati bértámogatásra, a hitelmoratóriumra, otthonteremtési támogatásra és a háziorvosok béremelésére. A államtitkár kiemelte: önök a szélsőjobbról megérkeztek a szélsőbalra. Vannak ennek történelmi előzményei. A nyilasokból lettek a legjobb ÁVH-s verőemberek.
Más országok is cselekednek, nekünk is kell
Ezután általános vita következett. Az Igazságügyi Minisztérium részéről Völner Pál szólalt fel először. A járványt sikerült keretek közé szorítani a 2020. novemberi intézkedéseknek köszönhetően. A lazítások ideje nem jött még el, de a kormány reméli, ez sincs már olyan messze. A kormány mindent megtesz, hogy minél több oltás legyen. Három és fél millió emberrel több embert tudunk beoltani a kínai és orosz vakcina miatt május végéig, mint ha csak brüsszeli beszerzésre hagyatkoznánk. A hetvenszázalékos átoltottságot elérhetjük júniusra. Ezzel Magyarország az egyik legjobban átoltott ország lehet az EU-ban, a korlátozásokat is hamarabb lehetne feloldani a többi országhoz képest, és a gazdaság újraindításában is az a cél, hogy a leggyorsabbak között legyen az ország. Most 2021. februárjában ismét cselekedni kell. Más országok is meghosszabbították a veszélyhelyzetet és a szigorítások fenntartása, ezért nekünk is lépnünk kell. Kell, hogy legyenek olyan ügyek, amiben egységes a nemzet. A politikus kiemelte: a javaslat egyértelművé teszi, hogy a felhatalmazás 90 nap előtt is visszavonható, az Országgyűlés pedig hatályon kívül is helyezheti azt. Megjegyezte, hogy veszélyhelyzet idején időközi választás vagy népszavazás nem tartható, az eljárási határidők megszakadnak, az elmaradt választások időpontját pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kel tűzni.
Hende Csaba a Fidesz részéről elmondta, hogy a vészterhes időkben a döntéseket a kormánynak kell meghoznia. Kellő fegyelmezettséggel a közös cselekvés ereje sikerhez visz minket. A vírus további terjedésének elkerülése érdekében fontos a rendkívüli jogrend meghosszabbítása. Az összefogás miatt volt sikeres az első és a második hullám mérséklése. Már vakcina is van és ha mindenki betartja a szabályokat, akkor sikerült megfékezni az újabb nagy hullámot és ez elősegíti a gazdaság újraindítását is. A törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés megerősíti a veszélyhelyzet alatt kiadott egyes kormányrendeletek újbóli hatályba léptetését, ami jogbiztonsági szempontból fontos. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot és arra kérte a többi pártot is, hogy támogassák ők is.
A Jobbik a kormányra keni a vakcina körül kialakult bizalmatlanságot
Lukács László György a Jobbik részéről elmondta, hogy nem támogatja pártja a törvényjavaslatot. Kiemelte, hogy szégyen, ahogy a kormány a járványhelyzetet kezelte. A törvényjavaslat, ami előttünk van, az egy politikai nyilatkozat. Politikailag kérik, hogy ismerjék el a kormány lépéseit járványügyben, ezt nem tudják megtenni. A halálozási szám azt mutatja, hogy hazánkban, amikor nyáron rendezett volt a helyzet, a kormány nem készült fel. A vírus diktálta a tempót ősztől, amit Orbán Viktor hagyott. Tizennégyezer embert meghaladott az a halálozás, ami a vírus miatt van, a halálozási többlet 3300 és 3500 között van. Nem tudjuk ők miért haltak meg. A kormány továbbá mindenkinek azt javasolja, hogy adósítsák el magukat és ki garantálja, hogy az embereknek munkájuk lesz. Az előző felhatalmazással is sáfárkodtak. A kormánynak átláthatóan kell a válságot kezelnie, de nem ezt tettek, hanem titkolóztak. A vakcinába vetett bizalom emiatt csökkent. Tízezrek váltak munkanélkülivé, amiről hallgatnak. A felhatalmazás leple alatt vittek végig törvényjavaslatokat, választórendszert is módosították. A jobbikos képviselő ezután Nacsa Lőrinc KDNP-s politikusnak címzett üzenetében azt mondta: kíváncsi lenne, ha a KDNP önállóan állóan a választáson, milyen eredményt érne el. A kormány arra kér felhatalmazást, hogy tartsuk zárva a vendéglátóhelyeket, ne lássuk el az orvosi ellátásra szoruló embereket és arra is felhatalmazást kér, hogy oltott és oltatlant különböztessünk meg és arra, hogy tovább büntessék az embereket szabálysértéssel, mint például, ha valaki nyolc óra után az utcán vannak.
KDNP részéről Vejkey Imre a Jobbik politikusainak szavaira reagálva elmondta, hogy szomorú, hogy az ellenzék ilyenkor is inkább a Klubrádióért aggódik. Demokrácia csak akkor van szerintük, ha baloldali érdekeket szolgál. A baloldali politikusok egyfolytában a védekezés útjában állnak. Más európai országban is új lendületet kapott a járvány, ezért nekünk is lépni kell. Ez a mostani törvényjavaslat ugyan az, mint a korábbi.
Az MSZP szerint ez nem válságkezelés
Az MSZP részéről Harangozó Tamás szólalt fel. A politikus elmondta: mindannyian bíztunk benne, hogy nem lesz már szükség felhatalmazási törvényre. Ez a kormány hibája is. 2020 őszén, a sorsdöntő időkben a kormány nem tett semmit, nem készítették fel az egészségügyet. Már november volt, amikor észbe kaptak. Akkor az ellenzék partner volt. Harangozó Tamás kitért az önkormányzatok „kivéreztetésére is”. Példaként említette, hogy vannak önkormányzatok, akiknek nincs hova nyúlni van, ahol csak a súlydíj a bevétel. Kitért az egészségügyi béremelésre, aminek nem volt köze a rendkívüli felhatalmazáshoz. Majd az oltási tervet bírálta, ami még mindig nem nyilvános, ami pedig nyilvános, az ezer sebből vérzik. A pedagógusoknak, a kereskedelemben dolgozóknak, buszvezetőknek előre kellene kerülniük a sorban. Majd a hitelmoratórum volt terítéken, amit Harangozó a devizahitelekhez hasonlított. Az MSZP módosító javaslatokat nyújtott be.
A DK nevében Arató Gergely szólalt fel, akik szintén nem támogatják a javaslatot, mert ez káros és teljesen elveszítette a kormány a valóságával való kapcsolatukat, nem tudják kezelni a válságot és bizonyították, hogy a saját pártpolitikai érdeküket tartsák szem előtt. Az LMP részéről pedig Keresztesi László Lóránt is azt mondta, hogy nem tudják támogatni a felhatalmazási törvény meghosszabbítását. Majd a járványhelyzet kérdését kikerülve Mészáros Lőrincezni kezdett a politikus.
Mi lesz az érettségizőkkel?
Bangóné Borbély Ildikó elmondta, hogy ők az oltás mellett vannak és voltak mindvégig. A Fidesz szerinte 2011-ben szétverte az ÁNTSZ-t, ezért sem működik jól a járványkezelése ennek a szervezetnek. Elmondta azt is, hogy ők nem támadják az egészségügyi dolgozókat. Hozzátette: sokszor a bírálatot is el kellett mondaniuk. A betegek és az egészségügyi dolgozók is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Nem tartják jó ötletnek, hogy a hozzátartozók nem mehetnek be a betegekhez, ezeket a feladatokat most az egészségügyi dolgozók látják el. Majd saját tapasztalatát mondta el, amikor négy óra után ment be a kórházba, ahol sem a hőmérsékletét nem mérték meg és senkit nem érdekelt, hogy besétált. Később a közelgő érettségiről beszélt. A kormány tudja, hogy a diákokat, tanárokat és az ott dolgozók oltását is el kellene kezdeni. Akik most fognak érettségizni már egy éve online tanulnak, ezért nem egyformán tudnak felkészülni a közelgő vizsgára. Továbbá érintette az elmaradt kezelések, orvosi beavatkozások, várólisták kérdését, amik hamarosan rá fognak zúdulni az egészségügyre. Bangóné szerint mindent megtett a kormány, hogy elbizonytalanítsa az embereket a vakcinával kapcsolatban.
Varga-Damm Andrea volt jobbikos, most független országgyűlési képviselő szerint kapkodás, átgondolatlanság és az iszonyatos mértékű károkozás jellemzi a törvényjavaslatban szereplő, jóváhagyásra váró hetven kormányrendeletet. Úgy véli valódi szakmai, tudományos alátámasztása nincs az intézkedéseknek. A politikus megjegyezte, hogy azért sem tudja támogatni a javaslatot, mert a kormánynak vannak olyan bűnei, amiket nem tud megbocsájtani. Majd arról érdeklődött, hogy miért kell az egész országnak bezárva lennie, ha egyes vélemények szerint a megfertőződöttek öt százaléka betegszik meg.
A Mi Hazánk Mozgalom részéről Dúró Dóra szólalt fel, aki elmondta, hogy ők sem támogatják a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Kiemelte: a boltoknak tovább kellene nyitva maradniuk, mert a délutáni órákban rengetegen mennek bevásárolni, ami növeli a fertőzésveszélyt. Dúró az uszodák és edzőtermek kinyitását szorgalmazta és nem érti, hogy a szabadban miért nem lehet este nyolc után is sportolni.
A tárgyi tévedésekre reagált Völner Pál
Völner Pál reagált a képviselők tárgyi tévedéseire. 2020. elején elérte Magyarországot is a járvány, ami nem hazai, hanem világjárvány. Nem szerepelünk rosszabbul, mint más nyugati országok. Fő célpontok az életvédelem, a gazdaság védelme. A vád ellenére az ország fel volt készülve a második hullámra, a járványhelyzetről szeptemberben tájékoztatást is kapott a kormány a szakemberektől. Önkormányzatok kérdésére úgy reagált a politikus, hogy a súlyadó egy nagyon kicsi része a költségvetésnek, az iparűzési adó felét nem elvették, hanem otthagyták az embereknél, egyébként az iparűzési adó kis rész folyik be a KKV-tól. Ha nem vezetik be a hitelmoratóriumot, akkor nagyobb bajban lennének a családok. Emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára nemrég az ATV-ben ismerte el, hogy annak idején a válság idejében a bankok oldalára álltak. Bizonyos szektorok helyzetének rendezését a vakcina fogja megoldani. A DK azt állítja, hogy nem oltásellenes, mégis az orosz vakcina ellen vannak, emberkísérletnek tartják. A baloldal úgy viselkedik, mintha az európai gyógyszergyárak ügynökei lennének, itt jegyzete meg, hogy a Pfizer a legdrágább vakcina. Nagyon szép dolog az unió, de kicsit bürokratikus, kicsit lassú – jegyezte meg. Külön felháborító, hogy az ellenzéki polgármesterek mindeközben jogtalanul beoltatják magukat.
A Kúria megőrizte függetlenségét
A koronavírus-járvány elleni védekezés után a Ház áttért a Kúria 2019-es beszámolójának megvitatására. Varga Zs. András, a Kúria elnöke expozéjában megemlékezett arról, hogy 2019-ben Magyarország és a magyar igazságszolgáltatás jubileumot ünnepelt, a bírói hatalomgyakorlásról szóló törvény elfogadásának 150 éves évfordulóját. Kiemelte: a bírói függetlenség ma sem jelent kevesebbet, mint 152 éve, azaz az igazságszolgáltatásnak mindenkor külső hatalmi befolyástól függetlenül kell működnie, nemcsak általában az állami végrehajtó hatalomtól, hanem mindenfajta hazai és külföldi külső hatalomgyakorlástól, sőt a saját igazgatási szervezetétől is. Hozzátette: a 2019-es év azt igazolja, hogy a Kúria megőrizte függetlenségét. A beszámolót még a Kúria korábbi elnöke, Darák Péter nyújtotta be, Varga Zs. András még a beszámoló bizottsági megvitatásában sem vett részt – hívta fel a figyelmet a határozati javaslatot előterjesztő igazságügy bizottság elnöke. Vejkey Imre továbbá kiemelte: a Kúria 2019-re megfogalmazott szakmai céljai megvalósultak, így a bizottság egyhangúlag támogatta a beszámolót.
A Jobbik részéről Gyüre Csaba elmondta: a bírósági munka megítélésében a legfontosabb szempont az időszerűség és a megalapozottság, és kijelentette: előbbi szempontjából pozitívan értékelendő az ügyszám csökkenése. Véleménye szerint egyébként az országot 2010 óta irányító kormány komoly lépéseket tett a bírói tevékenység befolyásolására. Az MSZP részéről Varga László azt mondta, hogy a beszámoló sokrétű, tartalmilag támogatható, csakúgy, mint a Kúria 2019-ben végzett munkája is. A DK színeiben Sebián-Petrovszki László szólalt fel, aki szintén dicsérte, akkurátusnak, pontosnak és precíznek tartotta a beszámolót, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány lecserélte a végrehajtó hatalmat ellenőrző intézmények vezetőit és ők nem támogatják a Kúria elnökét akkor és nem fogják most sem. A politikus összességében úgy látja a Kúria elvesztette függetlenségét. A Kúria elnöke a politikai támadásokat visszautasította ahogy azt is, hogy a közigazgatási bíróság létrehozatalakor a bírók “függők” lettek volna, vagy hajlamosak lennének függővé válni bármely kormánytól.
Az ügyészség elismerésre méltó eredményeket ért el 2019-ben
A legfőbb ügyész, Polt Péter az ügyészség 2019-es munkájáról számolt be. Ebben kiemelte: hogy az ügyészség – a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva – elismerésre méltó eredményeket ért el 2019-ben. Polt Péter az egyik legfontosabb eredményként emelte ki, hogy ez volt az első teljes év amikor a 2018. július elsején hatályba lépett, új büntetéseljárási törvényt alkalmazta az ügyészség. Az eljárások időszerű befejezése, a hagyományos eljárástól elterelő, illetve a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új törvény legfontosabb céljai közé tartoznak. Az új eljárási környezet és a törvényes működés elvárásainak megfelelt az ügyészség 2019 évi tevékenysége. A legfontosabb szervezeti változásként említette, hogy 2019. február elsejével az eddigi széttagolt rendszerű ügyészségi nyomozás egységes struktúrába rendeződött. A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő járási szintű, Regionális Nyomozó Ügyészségek, egyben a fővárost a kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. Polt Péter elmondta: a hivatali korrupciós bűncselekmény elleni eljárások száma egyenletes növekedést mutatott annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent.
KÉP: MTI/Kovács Attila
Facebook
Twitter
YouTube
RSS