A bankszövetséget nem érdekli a devizahitelesek sorsa?

A bankszövetség nem jelent meg a Civil Összefogás Fóruma (CÖF) és Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) által kezdeményezett szakmai munkareggelin, amely a devizahitelesek megsegítésére irányult.

A CÖF-CÖKA több száz kölcsönfelvevő véleményét meghallgatva, megalkotott egy javaslatot, amelyet a kormánynak, a Bankszövetségnek, valamint a kölcsönfelvevőknek is ajánl.

A Civil Összefogás Fóruma hat pontban foglalta össze indítványait: a gyűjtőszámla megszüntetését, a végrehajtások azonnali felfüggesztését, a lakóhelyhez közeli bérlakás felajánlását és a biztosítékul szolgáló ingatlan értékcsökkenésének bank általi elismerését javasolják.

Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA elnöke a munkareggelin kifejtette: „ a banki kölcsönt felvevők eladósodása kifejezetten 2003-2010 között működő Medgyessy- Gyurcsány- Bajnai kormány felelőtlen hanyagsága miatt következett be, amelyhez hozzájárult a bankszövetség megtévesztő magatartása. A Kárpát Medence legnagyobb civil közösségeként kellő szakmai tapasztalat birtokában képesek lennénk a civil emberek spontán véleményét eljuttatni a bankok képviselőihez. A függő jogi helyzet lezárása érdekében közérdekű perre lenne szükség, ahol a bíróságnak elsősorban azt kell kimondania, hogy az állampolgárok által évekkel ezelőtt felvett lakáscélú hitelszerződések deviza- vagy forintkölcsönügyletek voltak-e, illetve, hogy jogszabályba ütközik-e, hogy a bankok egyoldalúan emelték a költségeket és a kamatokat. ”

„A polgári perek alkalmával egyre több jogsértést, hibát fedeznek fel a bankok és hiteleligénylők között létrejött szerződésekben. A bíróság kimondta, amíg az ember egzisztenciájáról, otthonáról, ingatlanáról van szó, szükség lett volna az megfelelő tájékoztatásra a bankok részéről. A hitelintézeteknek kutyakötelessége lett volna a hiteligényélők figyelmét felhívni arra például, hogy egy ház megvétele nem csak a vételárból áll, hanem számolni kell egyéb költséggel, mint az átírás, később az ingatlan fenntartása. A jelenlegi adósminősítési eljárások nagyon felületesek, a bankok érdekeit szolgálják.” – mondta el Ifj. Lomniczi Zoltán, jogász.

A szakemberek egybehangzó véleménye, hogy a gazdasági fejlődésnek gátat szab az adósok anyagi erejének ezen kölcsönfajták miatti romlása. A törlesztésben részt vevő családok nem képesek a hazai fogyasztásához oly módon hozzájárulni, amely segíti Magyarország gazdasági erejének fejlődését, amely csökken a mai napig. Ez a tendencia így is marad, ha ezek a jogviszonyok más irányba nem indulnak el.

„A szerződések huszonöt százalékában megfigyelhető, hogy maximalizálták a felvehető összeget, ezek után a törlesztés ideje alatt hogyan nőhet az igényelt tőke? A válasz: sehogy. Előfordult, hogy a kölcsönszerződésben azt olvastam, hogy a leírt idegen deviza, a leírt kamat és az árfolyam egymásnak matematikailag nem megfelelő. El lehet képzelni azt, hogy egy pénzintézetben, ahol a matematika a legfontosabb elem, nem megfelelőek a számítások? Ezek az ügyek magukért beszélnek. Sajnos a társadalmunk elvesztette a bankokba vetett bizalmát, amely régen természetes volt. A javaslat alkotóival súlyos problémának tartjuk, hogy a megoldások keresése során nem kapnak lehetőséget az arra alkalmas szakemberek, hogy bemutassák, valójában milyen jogviszonyok jönnek létre a pénzügyi intézetek és az adósok között. Most lehetőségünk volt írásban ismertetni a kormányzat képviselőivel, a bankok vezetőivel néhány pontban a megoldások keresésében megkerülhetetlen jelenségeket. ”- számolt be szakmai tapasztalatairól Damm Andrea ügyvéd.

„A deviza alapú hitel illetve kölcsönszerződések ma már olyan arányban rosszul teljesítenek, amit a többség el sem tud itthon képzelni, mivel a problémás hitelek aránya évente tíz- tizenöt százalékkal nő, a rendszer pedig két éven belül összeomlik”-hívta fel kategorikusan a sajtó figyelmét az alábbi adatra Varga István közgazdász, aki beszédében a számok mellett a szavak értelmezésére utalt. „A szavak értelme az, amit az emberek gondolnak mögötte. A devizahitelek esetében például a devizahitel addig érvényes fogalom, amíg hitelt nem folyósítják forintban. Onnantól az már forintkölcsön, amit nem szabad devizahitelnek hívni. Ugyancsak: a kölcsönnek van kamata, de díja nincs és nem is lehet, csak a sajtóban és másutt a pénzügyi érdekek mentén nyilatkozó tanácsadók zavarták össze a fejeket. „

Csizmadia László kiemelte, ha nem is jogi úton, hanem erkölcsi erejével a társadalom jelezni tudja, mi a véleménye a deviza alapú kölcsönről, mert „nem a pereskedés a lényeg, sokkal inkább a békesség”.

Szöveg: Szabó Fruzsina