Várhatóan sem a kormányzó szociáldemokraták vezette baloldali koalíció, sem kihívója, az ellenzéki négypárti jobbközép választási szövetség nem képes megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget Svédországban a szeptember 9-i parlamenti választásokon. Elemzők ugyanakkor a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt jelentős megerősödésére számítanak.
Mintegy 7,4 millió svéd választópolgárt várnak az urnákhoz vasárnap a parlamenti és helyhatósági választásokra. A 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyűlés helyeiért folyik majd a verseny. A kormányalakítás azonban a várakozások szerint nehéznek ígérkezik majd, mivel a közvélemény-kutatások szerint a két fő politikai blokk egyike sem lesz képes kormányzótöbbséget szerezni. A Kantar SIFO közvéleménykutató-cégnek a svéd rádió megbízásából elvégzett felmérése szerint a Svéd Szociáldemokrata Párt, a Zöld Párt, illetve a szélsőbaloldali Baloldali Párt koalíciója 41 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Fő riválisuk, a konzervatív Mérsékelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíciója előrejelzések szerint a voksok 37,7 százalékát szerezheti meg. Egy harmadik erő, amellyel elemzők szerint számolni kell, a Jimmie Akesson vezette bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Az ellenzéki párt az előrejelzések szerint a vasárnapi választások nagy nyertese lehet. A Kantar SIFO felmérése 19 százalékon látja a párt támogatottságát, ami hat százalékos javulást jelent a 2014-es eredményeihez képest. A Svéd Demokraták ezzel a második legnagyobb politikai erővé léphetnek elő a szociáldemokraták után.
A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták a legnagyobb erőt képviselik ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányítják az országot. Löfven minden igyekezete arra irányul, hogy pártját a megmérettetés küszöbén Svédország jóléti rendszerének letéteményeseként tüntesse fel, ennek ellenére a szociáldemokraták történetük legrosszabb eredményére számíthatnak az 1920-as évek óta. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis 25 százalékon állnak, ami hat százalékos veszteséget jelent a legutóbbi, 2014-es választások eredményeihez képest.
A svéd voksolók általában a kormányon lévő pártokat büntetik
– mondta Anders Sannerstedt, a lundi egyetem politikatudományi docense a dpa német hírügynökségnek. Hozzátette, a szociáldemokraták támogatottságának ilyen mérvű esése illeszkedik a skandináv térség más államaiban is megfigyelhető azon trendbe, hogy a baloldali testvérpártok elveszítették hagyományos szavazóbázisukat a társadalmi szerkezet és a munkaerőpiac átalakulásainak köszönhetően. Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani, miközben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje.
Mindezt azonban a kampány során több alkalommal is háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja, akárcsak a jogállamisággal összefüggő kérdések. Ez utóbbi témakör annak kapcsán került előtérbe, hogy egyes nagyvárosok – mint például Malmö és Göteborg – többségében bevándorlók lakta negyedeiben nem ritkák a bandák közti összecsapások, illetve az autók gyújtogatása. A migrációs válság csúcsán, 2015 végén Löfven kormánya szigorította az ország bevándorlási szabályait. Svédország akkor Németország és Ausztria mellett a szíriai és iraki menekültek, s a fiatalkorú afgán menedékkérők fő célállomása volt az EU-n belül. A svéd miniszterelnök hangsúlyozta, a terhek megosztását szeretné az EU-tagállamok között, miközben fenn kívánja tartani az uniós elvárásoknak megfelelő bevándorlási politikát. A keményebb fellépés ártott a szociáldemokraták koalíciós partnerének, a bevándorlást támogató svéd Zöld Pártnak. A kisebbik kormánypárt ugyanakkor némi támogatottságot tudott gyűjteni a klímaváltozással kapcsolatos vitában, amelyet kiélezett a hosszan tartó nyári hőhullám és aszály, valamint az ország központi térségeiben az erdőtüzek pusztítása.
Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a kormányt, de az ellenzéket is bírálja a véleménye szerint kudarcot vallott bevándorlási politikáért. Legutóbb kijelentette: meg akarja állítani az uniós menekültelosztási kvóták alapján érkező menedékkérők befogadását. Sannerstedt megjegyezte, hogy részben a migrációs vita járult hozzá a párt felemelkedéséhez 2002 óta. A politológus felhívta a figyelmet, hogy a Svéd Demokraták “tavaszi nagytakarítása”, amelynek keretében eltávolították a bevándorlásellenes párt soraiból a nyíltan rasszista és neonáci tagokat, szalonképesebbé tette a választók körében. A választási kampány során a két fő politikai tömb pártjai bejelentették, nem kívánnak együttműködni az idegengyűlölet talaján álló Svéd Demokratákkal. Akesson viszont ismételten hangsúlyozta, nem engedi, hogy pártját kiszorítsák a politikai életből.
Ulf Kristersson, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője kijelentette, hogy meg akarja buktatni Löfvent, az általa vezetett jobbközép koalíciója kívánja átvenni a kormányzást, ugyanakkor hangsúlyozta: “sem egyeztetni, sem együttműködni nem fog a Svéd Demokratákkal”. Sannerstedt úgy vélte, hogy a kisebbségi kormányzásra megoldás lehet a rivális politikai blokk pártjaival történő eseti jellegű együttműködés. “Ilyen már korábban is volt” – mondta a politológus, s rávilágított, hogy Németországgal ellentétben Svédországban nincs hagyománya a nagykoalíciós kormányzásnak.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS