A Hollandiában élő, bevándorló hátterű embereket gyakran éri megkülönböztetés, így kevésbé bíznak a holland politikai rendszerben és intézményekben – írta az NLTimes hírportál kedden, a holland szociális és kulturális tervezési ügynökség (SCP) friss felmérésére hivatkozva.
Az SCP mintegy 3000 török, marokkói, suriname-i és karibi hátterű hollandot vont be a kutatásba. A megkérdezettek több mint fele azt mondta, hogy Hollandia nem befogadó a másfajta gyökerekkel rendelkező lakosokkal szemben.
Egy nagyon tudatos csoportról van szó, akik azt érzik, hogy ők ugyan ennek az országnak az állampolgárai, de megkülönböztetik őket
– mondta a sajtónak az SCP egyik munkatársa. A felmérés azt is megállapította, hogy a második generációs bevándorlók képzettebbek, mint szüleik, és sokkal jobb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, ugyanakkor több kirekesztést és diszkriminációt is tapasztalnak. A kutatás szerint ez a jelenség az “integrációs paradoxon”: a jobb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők érzik magukat leggyakrabban kirekesztve. Az SCP szerint annak érdekében, hogy a holland társadalom befogadóvá váljon, a kormány integrációs politikájának nemcsak a bevándorlók társadalmi-gazdasági helyzetének javítására kell összpontosítania, hanem elválaszthatatlanul össze kell kapcsolódnia a diszkriminációellenes intézkedésekkel.
Csak ilyen politikával biztosíthatjuk, hogy mindenki egyenlő esélyekkel rendelkezzen, és a társadalom részének érezhesse magát
– olvasható az ügynökség ajánlásaiban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Ingenito
Facebook
Twitter
YouTube
RSS