Ha nem tetszik nekünk a kormány, amit választottál, elvesszük a pénzed, és majd azok döntik el, kik kaphatnak belőle, akikre senki sem szavazott – ez a brüsszeli demokrácia felfogás, és most egy kicsit szeretnének még inkább rákapcsolni az ideológiai zsarolásra. Az Európai Bizottság ugyanis éppen azt tervezi, hogyan ragadná magához 2028 és 2034 között a teljes uniós büdzsét, hogy aztán ideológiai alapon osztogassa a közös kasszát azoknak, akik nekik megfelelnek. A nagyon demokratikus tervezetet valószínűleg a Birodalmi induló dallamára fogalmazták meg.
Szeretem a demokráciát – mondta Palpatine főkancellár a Galaktikus Szentusban, miután megszavaztatta magának azokat az előjogokat, amikre később felépítette a birodalmát. Nos, amit a sith sötét nagyura végrehajtott a nagyvásznon a jelek szerint szintén megfogalmazódott az EB nem kevésbé sötét úrnőjében.
Ursula vond der Leyen vezetésével tervbe vették ugyanis, hogy az Európai Bizottság szigorúbb szabályokat vezetne be, illetve magához ragadna több jogkört is az uniós költségvetés kifizetéseivel kapcsolatban. Eszerint 2028 és 2034 között az EB lenyúlná a teljes büdzsét, a források szétosztását pedig az általuk megszabott gazdasági és politikai reformok teljesítéséhez kötnék. A tervezet 1200 milliárd eurót, vagyis 485 ezer milliárd forintot érinthet.
Erről a “rendkívül demokratikus és jogállami” elképzelésről a Magyar Nemzet megkérdezte ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt is, aki rövid válaszban világított rá a diktatórikus tervekre:
Az unióban tervezett újabb intézkedések aránytalanul nagy hatalmat adnának az Európai Bizottság (EB) költségvetési osztályának a pénzosztás terén, ami kedvezőtlenül érintheti a régiókat, a mezőgazdaságot, a törvényhozókat és a költségvetési ellenőrzőket
– fogalmazott, mint mondta, a központosítás azért is veszélyeztetné az európai projekt jövőjét, mert kizárná a régiókat és városokat: a jelenlegi 530 programot egyetlen tagállami költségvetési alapba vonnák össze. A befektetéseket a hagyományos területekről – például a mezőgazdaságról – más ágazatok, például a védelem irányába terelnék át, pedig napjainkban a közös agrárpolitika az EU költségvetésének nagyjából egyharmadát teszi ki.
Az alkotmányjogász szerint az EB hatalomkoncentrációs törekvése ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés több rendelkezésével is, így azzal az alapelvvel, hogy az unió a szabadság és az egyenlőség tiszteletben tartásának értékein alapul. A védelmi kiadások növelése az agrártámogatások rovására pedig azzal állna ellentétben, hogy az EU célja a béke, illetve az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.
Lomnici szerint kérdéses, hogy a dokumentum kiötlői gondoltak-e arra, hogy feladatainak ellátása során az EB-nek teljes mértékben függetlennek kell lennie, mondja el a szakember. Mint mondta, az uniós szabályozás alapján az EB a költségvetést a tagállamokkal együttműködve, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával. Ennek értelmében az EB-nek nincs lehetősége arra, hogy önállóan, egyoldalú feltételekhez kösse a pénzek kezelését.
Az alkotmányjogász egyébként még egy birodalmi törekvésre is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a hazánkkal szemben az Európai Unió Bírósága által kiszabott 200 millió eurós bírság is egyfajta bosszúként értékelhető, úgy ez a tervezett „pénzügyi innováció” is politikai bosszú Magyarország és más, a fősodortól eltérő álláspontot képviselő országok ellen.
Brüsszel célja, hogy ezekre az államokra rákényszerítse saját ideológiáját, különösen olyan kérdésekben, mint a migráció, a háború és a genderpropaganda. Az ilyen jellegű feltételek alkalmazása egy jövőbeli központosított rendszerben nagyobb kockázatot jelentene a magyar költségvetésre, mivel az EB kiterjesztett hatásköre révén nyomást gyakorolhatna az uniós támogatások felhasználásáról szóló nemzeti döntésekre, főként olyan különösen érzékeny kérdéskörökben, mint a migráció és a gyermekvédelem. A magyar kormány számára létfontosságú források csökkenhetnek, vagy szigorú feltételek köthetők, ami közvetlenül befolyásolhatja a magyar költségvetés tervezését és végrehajtását, azaz jelentős beavatkozásként értelmezhető. Fontos szempont, hogy a Politico által ismertetett intézményi reform az alapító szerződések konkrét rendelkezéseit sértené, valamint azok szellemiségével sem egyeztethető össze
– magyarázta ifj. Lomnici Zoltán.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Facebook
Twitter
YouTube
RSS