Több tízezer forinttal nőhetne a gyed felső összeghatára, ha kétszázezer forintra emelkedne a minimálbér. Bár a kötelező legalacsonyabb kereset a munkavállalók csak kis részét érinti, számítási alapja számos juttatásnak, így egyes gyermekvállaláshoz köthető ellátásoknak is. Jelentős emelése pedig havonta több tízezer forinttal toldaná meg a családi költségvetést – írja csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) munkaerőpiaci szakértője a Magyar Nemzetnek kiemelte: a magasabb gyedplafon újabb érdemi segítséget jelentene a családoknak. Szerteágazó hatással járna, ha a kormányzati szándéknak megfelelően, a minimálbér bruttó kétszázezer forintra emeléséről születne döntés az őszi bértárgyalásokon. Közvetlenül csak a munkavállalók kis része, hivatalosan öt-hét százaléka, 250-300 ezer munkavállaló tapasztalna jelentős, több mint húszezer forintos nettó fizetésemelkedést.
A kötelező legkisebb kereset mindenkori összege ugyanakkor több mint egymillió ember jövedelmi helyzetét befolyásolhatja. Ennek oka, hogy számos szociális és keresetalapú juttatás összegének számítási alapja, például a gyermekvállalással összefüggő jövedelmeké vagy a táppénzzé. Szintén a minimálbér összege határozza meg az őstermelői kedvezményeket vagy a feltételekhez kötött munkáltatói járulékkedvezményeket. Szalai Piroska hangsúlyozta, a minimálbér és annak jelentős, közel húszszázalékos emelése érdemben növelné a kisgyermeket nevelők jövedelmét: a lépés több tízezer családnak jelentene januártól nettó 34 ezer forinttal több bevételt. A munkaerőpiaci szakértő kiemelte, hogy a minimálbér összege alapján határozható meg a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egyes juttatások összege is.
Szalai Piroska emlékeztetett, hogy a legtöbb kisgyermekest érintő, a gyermek kétéves koráig járó gyed (gyermekgondozási díj) legmagasabb összegét is a kötelező legkisebb bérből számítják. A gyed nem segély típusú, hanem keresetalapú juttatás, vagyis feltétele a gyermekvállalás előtti két évből legalább 365 napos biztosítotti jogviszony. Az összeg az átlagkereset hetven százaléka, de nem lehet magasabb a minimálbér 140 százalékánál. Ez a jelenlegi, 167 400 forintos minimálbérrel számolva 234 360 forint. Az összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a tízszázalékos nyugdíjjárulékot kell megfizetni, vagyis a maximális gyed nettó összege 175 770 forint, ha a családi kedvezményeket az apa munkahelyén kívánják elszámolni a szülők.
Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne. Egy gyermek nevelésekor minden forintnak megvan a helye, a gyeden lévők száma pedig jelenleg havonta átlagosan 110 ezer fő körüli – mutatott rá Szalai Piroska. Kiemelte: ha 32 600 forinttal megemelkedik a minimálbér, akkor több tízezer családban nettó 34 ezer forinttal is nőhet a gyermekgondozási díj. Szalai Piroska hozzátette: a minimálbér húsz százalék körüli emelése a gyermekvállalás ösztönzését is érdemben segítheti. A szakképzettséghez kötött munkát végzők kötelező legkisebb bére, vagyis a jelenleg 219 ezer forintos garantált bérminimum ugyanakkor majdnem 800 ezer munkavállalót közvetlenül érint, az összeg 260 ezer forintra emelése közvetve további több százezer foglalkoztatott érdemi és érezhető béremelését eredményezné.
Forrás: MTI, kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS