A Nézőpont Intézet az uniós vétót követően a Magyar Nemzet számára készített közvélemény-kutatása alapján a felnőtt lakosság negyvenkét százaléka a kormánypártokat és negyven százaléka a baloldali közös lista pártjait támogatja. A Fidesz támogatói aktívabbak, mint a baloldalé, ezért a választási részvételüket biztosra ígérők körében a kormánypárt ötvenegy, a baloldali közös lista negyvenhárom százalékot kapna.
December végére számos baloldali párt jelezte végleges szándékát a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val közös lista felállítására, már csak a Jobbik hivatalos csatlakozása várat magára. Innentől kezdve a hagyományos pártpreferencia-vizsgálat elvesztette az értelmét, ezért a Nézőpont Intézet a 2022-es választásokig várhatóan hátralévő mintegy ötszáz napban csak a Fidesz, a baloldali ellenzék közös listája és az egyéb pártok népszerűségét vizsgálja folyamatosan – írja a Magyar Nemzet.
A baloldalhoz kötődő intézetek prognózisával szemben a Nézőpont Intézet december 14. és 16. között, az Orbán-kormány számára kedvezően alakuló uniós vétózás után készült kutatása nem regisztrált semmilyen trendfordulót a kormánypárt népszerűségében. A Fidesz–KDNP-listával a felnőtt népesség 42, az Orbán Viktor miniszterelnökségét elutasító pártok közös listájával pedig 40 százaléka szimpatizál. Ebben a számításban már szerepelnek azok a rejtőzködő ellenzéki szimpatizánsok is, akik közvetlenül nem fejezik ki valamelyik párt vagy a közös lista iránti szimpátiájukat, azonban a miniszterelnök távozását szeretnék a következő választáson, hiszen róluk feltételezhető, hogy a kiélezett választási helyzetben a baloldali közös listát fogják támogatni.
Ugyanakkor a kormánypárt szimpatizánsai aktívabbak, mint a kormányellenes táboréi, ezért a legvalószínűbb listás választási eredmény (a részvételüket biztosra mondó választók beazonosítható pártszimpátiája) a Fidesz–KDNP számára a korábbi hónapokhoz hasonlóan 51, az ellenzéki közös lista esetében 43 százalék lenne most vasárnap. A választás kimenetele ezen adatok alapján azonban még nem dönthető el, hiszen az egyéni választókerületi eredményeknek, a külhoni szavazatoknak vagy éppen a két nagy lista egyikére sem szavazók (az aktív választók hat százaléka) preferenciájának is nagy jelentősége van. Most úgy tűnik, hogy nem áll össze harmadik erő, így a kormányt és a baloldali közös listát is elutasító többi kis párt közül választhatnak a szavazók. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártra három, a Mi Hazánkra két, míg Szanyi Tibor pártjára (ISZOMM) legfeljebb egy százalékuk szavazna.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Illyés Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS