A francia nemzetgyűlés első olvasatban jóváhagyta a vitatott nyugdíjreformot

A francia nemzetgyűlés szerdára virradóra első olvasatban jóváhagyta a vitatott nyugdíjreformot, miután a bal- és a jobboldali ellenzék által a kormány ellen beterjesztett mindkét bizalmatlansági indítvány elbukott.

A kormány szombaton úgy döntött, hogy a nemzetgyűlésben tapasztalható ellenzéki obstrukció miatt parlamenti szavazás nélkül vezeti be a vitatott nyugdíjreformot. Erre a francia alkotmány 49.3-as cikkelye ad lehetőséget, amely kimondja: egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem próbálja meg elmozdítani a kormányt. A bejelentést követően néhány órán belül két bizalmatlansági indítvány is érkezett az ellenzék részéről: az egyiket a radikális baloldali Lázadó Franciaország, a másikat a jobbközép Köztársaságiak nyújtotta be, és mindkettőről szerdára virradóra szavazott az alsóház. Egyik elfogadására sem volt esély, miután a törvényjavaslatot beterjesztő Emmanuel Macron államfő pártja abszolút többséggel rendelkezik az alsóházban.

Az erőpolitika használatával megvádolt kormányfő, Édouard Philippe beszédében azt hangsúlyozta, hogy a társadalmi igazságosság miatt van szükség a nyugdíjreformra, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a baloldali ellenzék a parlament munkájának lassításával próbálta meg megakadályozni a javaslat elfogadását. A Jean-Luc Mélenchon vezette Lázadó Franciaország 41 ezer módosító indítványt nyújtott be a törvénytervezethez, és a nemzetgyűlés az elmúlt nyolc hétben éjjel-nappal – a hétvégéket is beleértve – a plenáris üléseken azokat vitatta meg, de a reformjavaslat 67 cikkelyéből csak a nyolcadikig jutottak el.

Emmanuel Macron egyik legfőbb reformja ellen az elmúlt évek legjelentősebb szociális megmozdulása szerveződött: az érintett ágazatok szakszervezetei tömegtüntetéseket szerveztek az utóbbi hónapokban, a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés az elmúlt év végén hetekre le is állt. A december 5-én kezdődött tiltakozások első megmozdulásán a szakszervezetek szerint másfélmillióan, a rendőrség szerint mintegy 800 ezren vonultak utcára. Amióta viszont a kormány januárban kompromisszumos javaslattal állt elő, a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend, bár a kedélyek nem csillapodtak le teljesen. A radikálisabb szakszervezetek különböző figyelemfelhívó akciókkal és munkabeszüntetésekkel folytatják a tiltakozást.

A kormány célja a munkavállalók húsz százalékát érintő 41-féle, ágazatonként szerveződő nyugdíjrendszer beolvasztása a 42., úgynevezett pontalapú egyetemes rendszerbe, amelybe a járulékot fizetők nyolcvan százaléka tartozik. Az egységesítésen és a kivételeket élvező külön pénztárak megszüntetésén túl az állami nyugdíjpénztár egyensúlyban tartása is szerepel a kormány tervezetében, mégpedig úgy, hogy az új pontrendszerrel arra ösztönöznék a franciákat, hogy magasabb nyugdíjért cserébe a 62 éves korhatár után is dolgozzanak. A törvény végleges elfogadása nyáron várható, miután a tervezetet még a szenátusnak is meg kell vitatnia.

Forrás: MTI