Az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa, Sztella Kiriákidész ciprusi politikus ki sem látszik a korrupciógyanús botrányokból. Kiriákidész asszonynak már a bemutatkozása sem sikerült túl jól, mivel a biztossá való kinevezése után nem sokkal kitört koronavírus-járványt megpróbálta elbagatellizálni. Aztán azzal okozott botrányt, hogy hallani sem akart a brüsszeli bizottság a nyugati vakcinagyártókkal kötött szerződéseinek nyilvánosságra hozataláról. Sőt, kezdetben az Európai Bizottság azt is tagadta, hogy ők szerződtek volna le a gyártókkal, noha a szerződéseken ott szerepelt – többek között – a ciprusi biztos aláírása. A brüsszeli politikusoknak – élén Kiriákidésszel – jó okuk volt tagadni és titkolózni, mivel később kiderült, hogy a biztos asszony számláján megjelent négymillió euró, amivel nem tudott elszámolni. Mivel Kiriákidész családja privatizálta az összes onkológiai intézetet Cipruson, később pedig megdrágították a kezeléseket, ezért a rákbetegeken való nyerészkedéssel is megvádolták.
Sztella Kiriákidész az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság egészségügyért és az élelmiszerbiztonságért felelős biztosa 2019. december 1. óta. Először 2006-ban választották meg a ciprusi parlament képviselőjének a jobbközép, EPP-tag demokrata tömörülés (DISY) színeiben. 2013-ban a párt alelnöke lett. Hazája parlamentjének 2019-ig volt a tagja. 2017 és 2018 között az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az elnöki tisztségét töltötte be. Annak ellenére, hogy Kiriákidész elméletileg egy konzervatív párt tagja, 2018-ban a ciprusi törvényhozásban előterjesztett egy törvényjavaslatot, amely támogatta az abortusz dekriminalizálását.
Az uniós egészségügyi biztos kezdetben elbagatellizálta a koronavírus-járványt
Még 2020. január 24-én Kiriákidész azt nyilatkozta a hivatalos brüsszeli hírforrásnak számító Euronewsnak, hogy a kínai intézkedések megfékezték (!) a koronavírus-járvány terjedését, ezért Európában egyelőre nincs szükség semmilyen különleges intézkedés meghozatalára. Kiriákidész éppen egy hónap múlva, február 24-én is interjút adott a Euronewsnak. Akkor azt mondta, hogy egyelőre nincs szükség korlátozások bevezetésére, sem az utazásra, sem a kereskedelemre vonatkozóan.
A WHO szerint ekkor a koronavírussal fertőzöttek száma a Föld 30 államában 80 ezer körül volt, Olaszországban 50 ezer embert pedig előtte egy nappal vesztegzár alá helyeztek. Az itáliai félszigeten nagyjából 350 fertőzöttet és 10 halottat tartottak számon a vírus okozta megbetegedés következtében, de nyilvánvaló volt már ekkor is, hogy a fertőzöttek száma ennek sokszorosa.
Kiriákidész csupán március 10-én ismerte be, hogy baj van. Brüsszel katasztrofális járványügyi kezelése miatt az Európai Kutatási Tanács (EKT) elnöke, Mauro Ferrari április 7-én lemondott a posztjáról. Sztella Kiriákidész Ferrari lemondását egyáltalán nem kommentálta, igaz, erről őt nem is kérdezte a brüsszeli Euronews.
A brüsszeli biztos hallani sem akart a vakcinaszerződések nyilvánosságra hozataláról
Egy következő botránya az volt Kiriákidész asszonynak, hogy nem akarta nyilvánosságra hozni az Európai Bizottság által a nyugati vakcinagyártókkal (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca, CureVac és Sanofi–GSK) kötött szerződéseket. Ezen szerződések nyilvánosságra hozása azért lett volna fontos, mivel a brüsszeli testület az európai adófizetők pénzéből szerződött le a vakcinagyártókkal, tehát jogunkban állna tudni, hogy mégis mire költik az adónkat.
A szerződések nyilvánosságra hozatalát leghangosabban a magyar kormány követelte, a jó példával elől járva Budapest pedig teljes egészében nyilvánosságra hozta a kínai és az orosz szerződéseket a Szputnyik V, illetve a Sinopharm vakcinájának a megvásárlásáról.
Kezdetben Brüsszel még azt is titkolta, hogy az Európai Bizottság szerződött le a nyugati vakcinagyártókkal. Az Európai Bizottság szóvivője, Stefan De Keersmaecker azt állította, hogy nem Brüsszel, hanem a tagállamok szerződtek a vakcinagyártókkal.
Ómolnár Miklós, a Mediaworks bulvár és magazin üzletágának igazgatója megszerezte és bemutatta az Európai Bizottság által kötött vakcinaszerződéseket. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Ómolnár megkeresésére reagálva később elismerte, hogy mégis Brüsszel szerződött le a vakcinagyártókkal.
Követelték Kiriákidész lemondását, mivel rosszabb szerződést kötött az AstraZenecával, mint a britek
Az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot egy interjúban arról beszélt, hogy valójában az EU-t lehet hibáztatni a kevés vakcináért, mert három hónappal később kötöttek szerződést velük, mint például az Egyesült Királyság. Soriot azt mondta, hogy megérti, hogy mindenki feszült, mert nagy a nyomás, és ezt főleg megérti az Európai Bizottság részéről, mert ők egész Európának rendelik a vakcinákat. A vezérigazgató azt is elárulta, hogy nem tettek semmiféle elköteleződést az EU irányába a szerződésekben. Hozzátette: mivel a szigetország három hónappal előbb kötött szerződést, ezért előnyben volt, ráadásul a szállítás körülményei is jobban átláthatóak voltak. Ezért az uniós szerződés csak arra vonatkozik, hogy a lehető legtöbbet megteszik (best effort) a szállítások kapcsán, de nincs benne kötelezettségvállalás.
Négymillió euró jelent meg Kiriákidész számláján
2021 áprilisában Ómolnár a ciprusi sajtóban megjelent hírekre alapozva azt állította, kiderült, hogy az uniós egészségügyi biztosnak a férjével közös számlájára váratlanul négymillió eurót (több mint 1,6 milliárd forintot) utaltak. A pénz az állami tulajdonban lévő Ciprusi Szövetkezeti Bank révén landolt Kiriákidész családi számlájára. Az uniós politikus először azzal magyarázta a tranzakciót, hogy csupán hitelről, kölcsönről van szó. Ómolnár Miklós szerint „nagyon kilóg a lóláb”, ugyanis – helyi sajtóinformációk alapján – az egészségügyi biztosnak semmiféle fedezete nincs egy ekkora kölcsön felvételéhez. Ahogy egy ciprusi számvevőszéki jelentés megfogalmazta: Sztella Kiriákidész sem a fizetéséből, sem más forrásokból nem lesz képes visszafizetni ezt a hatalmas összeget, vagyis egyértelműen kamuhitelről van szó, a korrupció álcázásáról – kommentálta Ómolnár.
Sztella Kiriákidész, miután lebukott a többmillió eurós tranzakcióval, megpróbálta ismét megmagyarázni a történteket. Állítása szerint a pénznek nincs semmi köze az uniós vakcinaszerződésekhez. Pedig – Ómolnár Miklós megfogalmazása alapján – a vesztegetési pénzt minden jel szerint az oltóanyaggyártó cégek dobták össze, a nekik kedvező feltételekkel megkötött, a késlekedő, akadozó szállítást lehetővé tevő szerződésekért. Ezt látszik alátámasztani, hogy több ciprusi lap is „passzív vesztegetésként” értékelte a történteket.
A ciprusi rákbetegeken nyerészkedett az uniós biztos
Az uniós egészségügyi biztos és családja egyébként nem először keveredett egészségüggyel kapcsolatos korrupciós botrányba. Évekkel korábban egy bank mögé bújva privatizálták az összes onkológiai kezelést Ciprus szigetén, aztán jelentősen megemelték a kezelések árát. Egy helyi lap megfogalmazása szerint a rákbetegeken gazdagodó Kiriákidész család neve szitokszó lett az országban. Az ügy egyébként később a ciprusi parlament elé került. Minden képviselő az onkológiai kezelések államosítása, az árak csökkentésére szavazott, kivéve egyetlenegy képviselőt – Sztella Kiriákidészt.
A vakcinagyártóktól korábban is kapott pénzt
Sztella Kiriákidész egyébként korábban, 2000 és 2015 között a mellrákellenes Europa Donna Cyprus elnöke is volt, továbbá 2004 és 2006 között az Europa Donna hálózatot összefogó European Breast Cancer Coalition Europa Donna (Európai Emlőradiológiai Társaság) elnöke is. A European Breast Cancer Coalition Europa Donna 2006-ig visszamenően közzétette a honlapján a pénzügyi beszámolóit. Ezekből kiderült, hogy az elmúlt években több tízezer eurós támogatásokat kapott a Pfizertől, az AstraZenecától és a Johnson & Johnsontól is.
Forrás: Origo; Fotó: Facebook
Facebook
Twitter
YouTube
RSS