A hiteltörlesztési moratórium kihasználása mellett érvelnek az MNB szakértői

Az adósok szemszögéből nézve fontos megérteni, hogy a pénznek időértéke van; ez tükröződik a kamatban, azaz a mostani egy forint többet ér, mint tíz év múlva ugyanannyi, hiszen a mostanit be lehet fektetni, kamatoztatni lehet és a kapott kamattal is ugyanez a helyzet, ezért a jövőbeli törlesztések jelenértékét kell nézni. Szakmai hibát követnek el azok, akik a moratórium és az anélkül ütemezett törlesztések összegét hasonlítják össze időérték nélkül, mert almát hasonlítanak a körtével – így érvelt a törlesztési moratórium lehetőségének kihasználása mellett, a jegybank honlapján megjelent írásában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) három szakértője, Fábián Gergely, Banai Ádám és Vastag László.

A háztartások és a vállalatok is jelentős könnyítést kaptak azzal, hogy az idei évben nem kell az esedékes törlesztőrészleteket megfizetniük; az érintettek összességében csaknem háromezer-hatszázmilliárd forint hiteltörlesztésre kapnak fizetési haladékot. A hitelezők és az adósok érdeke közötti egyensúly, hogy a most elmaradt törlesztéseket a veszélyhelyzet elmúltával meg kell fizetniük az adósoknak, kiemelten fontos ugyanakkor, hogy emiatt az eredetihez képest nem növekszik a törlesztőrészlet. A szerzők konkrét példán világították meg, mire gondolnak: egy átlagos, tízmillió forint fennálló tőketartozású – tíz év hátralévő futamidő, 4,5 százalékos THM-mel – lakáshitel esetén az adósnak az idei évben még csaknem egymillió forint törlesztőrészletet kellene fizetnie, amiből háromszáznegyvenezer forint a kamat, azaz a fizetési haladék miatt ennyi marad a háztartásnál. Moratórium alatt a fennálló tőketartozás kamatozik tovább, ugyanakkor a kamatot is majd csak a fizetési haladék lejárta után egyenlő részletekben kell megfizetni, vagyis nem tőkésítik, nem növeli a tőketartozást. Így a moratórium következtében a ki nem fizetett kamatok kamatához nem jut hozzá a bank. Az ügyfél így, a pénz időértékét is figyelembe véve hetvenezer forinttal jobban jár, mintha folytatja a törlesztést.

Ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a moratórium idejéből következő futamidő-hosszabbításon túli néhány hónapos – a konkrét példában szereplő lakáshitelnél öt hónap – további futamidő-emelésre is szükség lesz, hogy a törlesztőrészlet emelkedése nélkül lehessen folytatni a hitel visszafizetését. Így összességében több, mint egy évvel emelkedik az eredetileg tíz éves hátralévő futamidő. Fontos kiemelni még, hogy a moratóriumba az év folyamán később is be lehet lépni, így aki most a törlesztést választja, az is kihasználhatja később a moratóriumot. A döntést ezért egyedi helyzetek és preferenciák határozzák meg, de fontos a tisztán látás – emelték ki a jegybank szakértői. A cél, hogy a járvány miatti rendkívüli helyzetet átvészeljék a háztartások és vállalkozások, az átmeneti likviditási nehézségek ne okozzanak tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. Tulajdonképpen a reálgazdasági szereplők likviditási sokkja a bankrendszerhez kerül, ahol az MNB viszont biztosítja a mindenkori szükséges likviditást, így végső soron a jegybank kezeli a gazdaságot érő likviditási nehézségeket – állapították meg a szakemberek.

Forrás: MTI; Fotó: PS