A KDNP szerint megalapozott a jövő évi költségvetés tervezete, míg az MSZP vezérszónokai jövőellenesnek nevezték a javaslatot szerdán az Országgyűlésben. A Jobbik vezérszónoka szerint pedig fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetése a büdzsé tervezet.
A családok és a biztonságos növekedés záloga a kormány által benyújtott költségvetés – így vélekedett a legnagyobb kormánypárt vezérszónoka a Parlament plenáris ülésén. Bánki Erik úgy fogalmazott, hogy a büdzsé az ország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok támogatását és a teljes foglalkoztatottság megteremtését tartja szem előtt. A működést tekintve pedig megvalósul a nullás egyenleg.
Hangsúlyozta hogy a Fidesz 2010 óta felelős költségvetési gazdálkodást folytat, az államháztartási hiány folyamatosan csökken, miközben a gazdasági növekedés nem külföldi hiteleken alapul. Magyarország az elmúlt években visszanyerte korábban elveszített gazdasági önrendelkezését, stabilizálta pénzügyi helyzetét. Az eredmények közé sorolta, hogy a bérek hosszú évek óta nem látott mértékben nőnek, a munkanélküliség folyamatosan csökken, 755 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Ha teljesül a jövő évi növekedés, akkor 2019-ben elérhető a teljes körű foglalkoztatottság – emelte ki a politikus.
A 2010 előtti MSZP-SZDSZ-kormányokat kritizálva Bánki Erik azt mondta, azokban az években nem törődtek a növekvő államadóssággal, fittyet hánytak az Európai Bizottság ajánlására, külföldi hitelekre akarták alapozni a fejlődést, a lakosság súlyosan eladósodott devizában, a költségvetés kitettsége jelentősen megnőtt, így 2010-ben már több mint 83 százalék volt az államadósság.
A Fidesz másik vezérszónoka, Szűcs Lajos kiszámíthatónak, tervezhetőnek, betarthatónak nevezte a 2019-es költségvetést, amely egyaránt szolgálja a gazdasági bővülést, a biztonságot és a családok támogatását. Ő is szólt a foglalkoztatottak számának növekedéséről, amelyben – mondta – nagy szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének. Szűcs Lajos emellett bírálta a következő uniós költségvetési ciklusra szóló brüsszeli terveket, mert – jelezte – minden területen elvonást akarnak, kivéve a bevándorlást és a brüsszeli bürokrácia kiadásait. A tervek éppen a V4-eket érintik a leghátrányosabban – jegyezte meg.
A Jobbik szerint a költségvetés “elvérzik”
Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetés a kormány javaslata.
Szerinte a 2019-es költségvetés a magyar gazdaság és társadalom kihívásaira vagy nem tartalmaz valódi válaszokat, vagy nem kielégítő, tüneti kezelést nyújt fontos és strukturális problémákra. Mint mondta, a költségvetés számos területen “elvérzik”, ilyen a demográfia, az elvándorlás és a magyar-cigány együttélés ügye. Ez utóbbiról azt mondta: a javaslat nem nyújt választ arra, “milyen komoly együttélési problémái vannak a magyar és a cigány közösségeknek” és arra sem, hogy cigányság körében jelentős az aluliskolázottság és a munkanélküliség aránya. “A gazdaság értékteremtő folyamataiban sajnos a cigány közösségek nem úgy vesznek részt ahogyan lehetne”.
A költségvetés nem változtat azon, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van, függ az európai uniós forrásoktól, a külföldi befektetésektől és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól. Saját szabadságharcunkat nem vívja meg ez a költségvetés, és nem gondolkodik arról sem, hogy saját tulajdonú gazdaságunk, iparunk legyen – fogalmazott Volner.
Megjegyezte, hogy nem a Soros-plakátokon kell megvívni Brüsszellel a gazdasági szabadságharcot, hanem annak érdekében kell lépéseket tenni, hogy Magyarország gazdasága megerősödjön és a külső hatásokkal szemben ellenállóvá váljon. Azért is bírált, mert szerinte a magyar kormány nem tartalékol megfelelően, a “lejtőn lefelé nyomja a gázt”, nem készül fel a nehezebb időkre.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka a 2019-es költségvetés legnagyobb veszteseinek a magyar fiatalokat és a magyar jövőt tartja. Hozzátette: a javaslat szerkezeti, “jövőnek szóló” változást nem tartalmaz. Az oktatásban a kormány konzerválja a tarthatatlan állapotokat, az egészségügyben pedig némi belső átcsoportosítást hajt végre de ez az “egészségügyi rendszerváltástól” távol áll, vagyis megmarad a fizetősnek nevezhető egészségügyi szisztéma.
Hangsúlyozta: a javaslat nem foglalkozik a katasztrofális kivándorlási adatokkal és kudarcot vall a demográfiai katasztrófa kezelésében is. Az “évszázad bérügyi trükkjének” nevezte a cafeteria átalakítását, mert szerinte ezzel anélkül ér el a kormány bérnövekedést, hogy egy forintot is költött volna erre a szisztémára.
Az MSZP szerint a büdzsé tervezet múltban ragadt és a kormánypropagandára költi a forrásokat
Az MSZP jövőellenesnek látja a büdzsé tervezetet. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, átfogó módosító javaslat csomagot fognak benyújtani. A tervezet szerinte “múltban ragadt”, a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán. Ugyanakkor a javaslat a felével növeli a “kormánypropagandára” szánt forrásokat.
Kifogásolta, hogy azoknak, akik nem futja a fizetős egészségügyre és oktatásra, “lebutított” szolgáltatások járnak csupán, jelezve, hogy mindkét szektorban béremelést és infrastruktúrafejlesztést javasolnak majd módosító indítványaikban. Kritikával illette azt is, hogy a jegybank és az OECD által prognosztizáltnál jóval nagyobb, 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, valamint, hogy a kormány az államadósság 69,5-ről 70,3 százalékra emelkedésével számol a jövő évre.
A szocialista frakció másik vezérszónoka, Bangóné Borbély Ildikó szerint miközben a kormányfő közelgő válságról beszél, többet kellene foglalkozni a demográfia, az egészségügy vagy az oktatás szintén válságos helyzetével.
Mint mondta, a büdzsé tervezetében nem sok jele látszik annak a hosszú távú megállapodásnak, amelyet Orbán Viktor kíván kötni a magyar nőkkel. Kifogásolta, hogy zárszámadás híján nem valós számokon, teljesült mutatókon alapuló, hanem “biankó költségvetés” tervezetét tárgyalhatja csak a törvényhozás.
Megjegyezte: már most látható, hogy elfogadása és hatályba lépése között többször is módosítani kell majd ezt a költségvetést. Kritizálta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan jövőre is kevesebb jutna a szociális területekre, és folytatódik a jóléti kiadások csökkenése a GDP-hez képest, azt vetítve előre, hogy az egészségügynek juttatott 100 milliárd forintos pluszforrás részeredményekre és tűzoltásra elegendő. Egyre többet költenek önmagukra, az állam fenntartására – fogalmazott meg egy másik bírálatot Bangóné Borbély Ildikó.
A KDNP szerint jó az irány, de keserves út vezetett idáig
A KDNP támogatja a nagyobbik kormánypárt javaslatát. Hargitai János, a KDNP-frakció vezérszónoka úgy értékelt, hogy Kifejtette: a mostani költségvetésnél a növekedés fenntartásában tudnak gondolkodni. Ezt ma már természetesnek tekintik, de keserves volt az út, amíg idáig el tudtak jutni – hangoztatta a KDNP-s politikus.
DK: ez a kiszámíthatatlanság költségvetése
Varju László (DK) szerint a jövő évi költségvetés sok tekintetben kárt vagy a lehetőségek elvesztését okozza a családoknak és a vállalkozásoknak. Ez egy GPS-költségvetés, aminek a végén be kell mondani, hogy újratervezés – fogalmazott.
Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza javaslatát, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben, például a leértékelődött forinttal is számolni kell. A képviselő a költségvetés “árnyoldalai” mellett elismerte, hogy az államháztartási deficit nyolcadik éve 3 százalék alatt van, szerinte azonban ennek elengedhetetlen feltétele volt az EU-s támogatásokhoz való biztonságos hozzáférés.
LMP: az igazságtalanság süt a javaslatból
A Lehet Más a Politika (LMP) szerint a 2019-es költségvetésnek nincs egyetlen oldala sem, amelyből ne sütne az igazságtalanság. Csárdi Antal, az ellenzéki frakció vezérszónoka szerint a jövő évi büdzsé nem jelent megoldást az ország legnagyobb problémáira, nem készíti fel a magyar gazdaságot az előtte álló kihívásokra, továbbra is olyan irányba megy a gazdaság, amely romló versenyképességet, növekvő korrupciót és szétszakadó társadalmat eredményez. A javaslat elfogadásának következménye az lesz, hogy 2019-ben is tömegével hagyják el az országot azok a fiatalok, akik biztos megélhetést akarnak – mondta.
Párbeszéd: ez egy igazságtalan ország büdzséje
Egy igazságtalan ország költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Párbeszéd vezérszónoka, a Fidesz kormányzását pedig az elszalasztott lehetőségek korszakának minősítette Tordai Bence. A kormánynak szerinte csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak hátsó mezőnyében halad. Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás. Kifogásolta, hogy egyedül a sportra fordítana többet a kormányzat. A Párbeszéd ezért olyan módosításokat szorgalmaz, amelyek az egyenlőtlenség csökkentését célozzák – hangsúlyozta. A politikus azt elismerte, hogy javulnak a gazdasági mutatók, szerinte azonban ez nem a Fidesz gazdaságpolitikájának eredménye, hanem a kedvező nemzetközi gazdasági klímának és az uniós forrásoknak köszönhető. Kifogásolta, hogy az állam fenntartásának kiadásai évről évre több mint 800 milliárd forinttal növekednek, az állam gazdasági funkcióinak költségei, például külföldi tulajdonosok kiszorítása a gazdaságból 1400 milliárd forinttal emelkednek évente. Mindezeket az összegeket a szociális funkcióktól vonják el – mutatott rá. Frakciótársa, az MSZP-s Burány Sándor kifogásolta a forint gyengülését, amivel szerinte az emberek zsebéből lopják ki a pénzt.
Nemzetiségi szószóló
Ritter Imre német nemzetiségi szószóló beszéde elején azt hangsúlyozta: a nemzetségek számára az elfogadás nem elég, csak az elfogadás önmagában sértés, elismerést is várnak, ennek feltétele, alapja a megismerés. Felidézte: 2013-ig siralmas állapotban volt a nemzetiségek támogatása, majd reménykeltő pozitív változások indultak el, megemelkedett a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények támogatása, parlamenti képviselete lett a nemzetiségeknek, majd 2015-től folyamatosan nőtt a nemzetiségek támogatása.
Banai Péter Benő: helyes alapokra épül a költségvetés
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára az ellenzéki vezérszónoklatokra reagálva azt mondta, reményei szerint helyes alapokra építették a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. A hiány- és adósságmutató jól alakul, érdemi hiánycsökkentés valósulhat meg, és reális, hogy 2019 végére 70 százalék körüli mértékre csökkenjen az adósság mértéke – sorolta. Azzal kapcsolatban, hogy egyes ellenzéki politikusok – például demográfiai szempontból – fenntarthatatlannak tartják a költségvetést, az államtitkár azt mondta: igenis fenntartható irányba mozdul el a büdzsé, például a családi adókedvezmények bővítésével. Azon is dolgoznak, hogy minél többen Magyarországon találják meg a számításukat – tette hozzá, megjegyezve továbbá, hogy a növekedést és a reálbéreket illetően is érdemi felzárkózás valósult meg. Azt is visszautasította, hogy jövőellenes lenne a költségvetés, mivel mind az egészségügyi, mind az oktatási források nőnek, és nyugdíjprémium kifizetésével is számolnak.
A frakciók vezérszónokai után, a plenáris ülés további részében a képviselők mondhatták el véleményüket a költségvetés tervezetéről. Az általános vita csütörtökön folytatódik és várhatóan pénteken le is zárul.
MTI, Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS