Urbán-Szabó László, mint a Magyar Demokratikus Unió nevű párt egykori vezetője ellen rendőrségi feljelentést tettek. Különböző indokokkal, többek között azzal, hogy 2014-ben újból megméreti magát a választásokon, kölcsönkért vállalkozóktól. A kár százmillió forint. A Blikk információi szerint az ügyben csalás bűntett elkövetése miatt már meg is indították a nyomozást.
Az egyik sértett, P. Ferenc a Blikknek azt állította, összesen 30 milliót csalt ki tőle Urbán-Szabó . Mindez azért történt, mert egy olyan ember ajánlásával jött, akiben megbízok. Később kiderült, ez az ember is csalás áldozata lett – mondta el a Blikknek a becsapott férfi. Feljelentése szerint Urbán három részletben kérte el a pénzt. Először azt mondta lehet, hogy egy hónap múlva vissza tudja adni. Később még többet kért, majd egy idő után elérhetetlenné vált. P. Ferenc, igaz, bízik a rendőrség szakértelmében, de egy magánnyomozót is megbízott, hogy kerítse elő adósát.
Egy XII. kerületi lakást felajánlott a tőlem kért összegek fedezetéül, de mint később kiderült, arra már közel száz tulajdonos van bejegyezve – folytatta a pórul járt féri, s hozzátette, két másik sorstársával felvette a kapcsolatot, ők is hasonló összegeket adtak át Urbánnak, így a kár minimum 100 millió forint. Urbán-Szabót nem találja senki, mobiljai ki vannak kapcsolva.
A lap kutatásai szerint az ezredforduló idején több évig körözés alatt állt Urbán-Szabó László 2005 áprilisában Létminimum Alatt Élők és Esélyteremtők Pártja (LÉTALAP) néven alapított szervezetet. Ennek egykori alelnöke 2006-ban azt nyilatkozta: a pártelnök Urbán-Szabó nemes egyszerűséggel saját anyagi gyarapodására használta ki a pártot és tagságát. Az idő tájt több eljárás is folyt ellene a rendőrségen, például csalás miatt. A férfi 2006-ban már az „újjászerveződött” Magyar Demokratikus Unió elnökeként jelentkezett a politika színpadán.
Az elemző szerint választások közeledtén kifejezetten növekszik a bejegyzett pártok száma:
– Vannak köztük csalásra hajlamos kalandor pártok és viccpártok is, de ilyenkor sokakban felbuzog a jó szándék is, hogy változtassanak a dolgokon, beleszóljanak a politikába, őket tehát nem hátsó indíttatás vezérli – magyarázta Tóth Zoltán választási szakértő. – Hogy melyik kamu párt, az akkor fog kiderülni, amikor majd visszafizeti az egyéni jelöltenként felvett 1 millió forintos kampánytámogatást. A következő választáson tehát nemcsak brahisták indulhatnak, hanem olyanok is, akiknek szükségük van egy kis rövid lejáratú, kamatmentes állami hitelre.
A teljes cikk a Blikken olvasható. Fotó: youtube
Facebook
Twitter
YouTube
RSS