Inkább vállalná a kormány, hogy több tízmilliárdot vissza kelljen fizetni az EU-nak, mint az újabb sarc bevezetésével járó további népszerűségvesztést – értesült kormányzati és fővárosi forrásokból a VS.hu. A főpolgármester kommunikációja is megváltozott a behajtási díjjal kapcsolatban az utóbbi hetekben, és nem véletlenül.
A Fidesz támogatottságának csökkenése miatt nagy az esély, hogy a kormány inkább a több tízmilliárdos uniós büntetést választja, de nem vezeti be a dugódíjat. Az újabb sarc ugyanis tovább erodálná a kormány népszerűségét – értesült a VS.hu.
Tarlós István főpolgármester az év elején még tényként beszélt a díj bevezetéséről, és a kormánytól is olyan kérések érkeztek hozzá, hogy pörgesse fel ezt a témát. Február 28-ra megvalósíthatósági tanulmányt is bekért a fővárostól a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a dugódíj bevezetésének ütemezéséről és módjáról. A BKK azonban csak 80 százalékig készítette el a tanulmányt, a politikai döntések nyitva maradtak.
A VS.hu úgy tudja, a dugódíj már korábban is nagyon közel került a megvalósuláshoz: 2012 nyarán kis híján meghozták a bevezetésről szóló törvényt, de az utolsó pillanatban a fideszes kormánytöbbség leszavazta az erről szóló javaslatot, amire azóta sem adtak magyarázatot. A lap forrásai szerint az utolsó pillanatban megszondáztatták a Századvéggel, hogy mit szólnának a fővárosaik a behajtási díjhoz, és kiderült az a nem túl meglepő adat, hogy elsöprő többségük elutasítja azt. A rendszer indulása nem sokkal a választás előtt következhetett volna el, így a kormány inkább kihátrált az ötlet mögül.
A lap szerint hasonló a helyzet most is: mostanában Tarlós már azt kommunikálja, hogy megpróbálják kivédeni a dugódíjat, illetve hogy igyekeznek elérni Brüsszelben, hogy az EU álljon el a kötelező bevezetéstől. És nem véletlenül: több tényező is abba az irányba tereli a kormányt, hogy ne vezesse be a dugódíjat – mondták a VS.hu fővárosi önkormányzati és kormánypárti forrásai. Valószínű, hogy a 4-es metróhoz nyújtott 181 milliárd forintos támogatásnak nem az egészét, csak 10-30 százalékát fizettetnék vissza Brüsszelben, ha elmaradna a behajtási díj. Ennyi pénzt pedig megér a kormánynak, hogy béke legyen, vagyis hogy a kormány ne haragítsa magára a választókat, különösen a fővárosban, ahol egyébként is alacsony a támogatottságuk.
A dugódíj elmaradása kommunikációs szempontból is jól jöhet a kormánynak mint a Brüsszellel folytatott szabadságharc újabb sikeres csatája.
Ennek ellenére másfél hónappal ezelőtt még egészen más volt a felfogás a behajtási díjjal kapcsolatban. Akkor egy Tarlós részvételével zajló megbeszélésen arról volt szó, hogy a költségvetésnek és a fővárosnak is szüksége van a dugódíjból származó bevételre. A Fidesz egyik elnökségi tagja akkor is felvette a dolog politikai kockázatait, de akkor azt még Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök nem vette komolyan. A dugódíj ötletét több elnökségi tag határozottan ellenzi.
Mint ahogy azt a PestiSrácok.hu is megírta, a Demszky-kabinet a 4-es metróhoz kapott uniós támogatás fejében vállalta a behajtási díj bevezetését. Emlékezetes: a Demszky-korszakban az MSZP–SZDSZ-es városvezetés a 4-es metró folyamatosan csúszó átadási határidejét és bekerülési költségét is folyamatosan változtatta. A végül 452 milliárd forintba kerülő beruházást Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester 2014 márciusában adta át. A dugódíjat eredetileg 2013 végéig be kellett volna vezetni, ugyanis a korábbi balliberális városvezetés az uniós támogatás minden áron való megszerzése érdekében megalapozatlan utasforgalmi adatokkal kalkulált. Ugyan erre az akkori fideszes ellenzék folyamatosan felhívta Demszkyék figyelmét, ők ugyancsak ülésről ülésre lesöpörték az aggodalmakat.
Az Európai Bizottság az új városvezetés kérésére először 2015, majd másfél évvel ezelőtt 2016 végéig adott haladékot. Az Országgyűlés az előző ciklusban elvetette a dugódíj bevezetését, a kormány pedig most sem akarja bevezetni a sarcot.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS