A bevándorláspolitika mellett a gyermekvédelmi törvény miatt is heves támadások érték az Európai Unió intézményeiből Magyarországot és ebben is élen jártak a liberálisok hazai helytartói. A Momentum EP-képviselői, összhangban a Renew Europe liberális frakcióval már tavaly nyáron sürgették a hazánk elleni szankciókat, többek között az uniós helyreállítási alap pénzügyi forrásainak befagyasztását. A liberális kánon egyik harsány szószólója Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki többször sürgette a hetes cikkely szerinti eljárás felpörgetését Magyarország ellen – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
A lap emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió jogállamisági problémákra hivatkozva tartja vissza több mint fél éve a Magyarországnak járó pénzt, ami a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kompenzálásáért a tagállamok által közösen felvett hitelből jár hazánknak. Bár sokáig tagadták, az Európai Parlament határozata, illetve vezető uniós tisztségviselők nyilatkozatai egyértelműen bizonyítják, a helyreállítási alap forrásait azért tartják vissza, mert Magyarország nem hajlandó visszavonni a tavaly nyár elején elfogadott gyermekvédelmi törvényt, amely az uniós bürokraták szerint homofób és sérti az emberi jogokat.
Bírságot követelnek a balliberálisok
Az Európai Parlament balliberális többsége júliusban elfogadott egy állásfoglalást, amelyben felszólították az Európai Bizottságot, hogy „a magyar LMBTQ-ellenes jogszabály” ügyében indítson kötelezettségszegési eljárást és használjon ki minden eszközt az Európai Unió Bíróságán, például vezessen be ideiglenes intézkedéseket vagy szabjon ki bírságot meg nem felelés esetén. A liberális kánon egyik harsány szószólója Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki többször sürgette a hetes cikkely szerinti eljárás felpörgetését Magyarország ellen. Tavaly augusztusban – miután az Európai Bizottság rendre utasított az uniós parlamentet – arra figyelmeztetve, hogy az uniós források elvonásával fenyegető szabályozás végrehajtásának pártatlannak, objektívnek és igazságosnak kell lennie – felháborodottan reagált az EP balliberális többsége. Cseh Katalin akkor a Twitteren azt írta: az EB politikailag motivált vonakodása a rendelet alkalmazásától uniós jogba ütközik.
Nem fogunk nyugodni, amíg a jogállamisági rendelet alkalmazásra nem kerül. Ideje bíróságra menni!
– fogalmazott harciasan a politikus. Cseh Katalin bejegyzésében egyúttal égbekiáltó mértékű kötelezettségmulasztással vádolta Ursula von der Leyent, az EB elnökét, aki szerinte nem cselekszik a magyar és lengyel „jogállamisági válságok” ügyében.
Az LMBTQ-lobbit kiszolgáló Momentum
A Momentum itthon sem tétlenkedett, a gyermekvédelmi törvény elfogadása után nyilvánosságra hoztak egy ötpontos „LMBTQ-programot”. Ennek lényege, hogy eltörölnék a szerintük „homofób” törvényt, valamint a nem- és névváltoztatás jogát korlátozó paragrafust, engedélyeznék az azonos nemű párok örökbefogadását és házasságát, az új alkotmányban pedig kiterjesztenék a család fogalmát a két azonos nemű szülővel rendelkező családokra is.
A Háttér Társaság
A Momentum programja – amely a homoszexuális lobbi egyik ismert aktivista szervezete, a Háttér Társaság összefoglaló jelentése alapján készült – a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseire is reflektált. Azt szorgalmazzák, hogy 2022-től a megfelelő szexuális felvilágosítás biztosítva legyen az iskolában is. A Momentum szerint a szexuális élet nem lehet tabu, ezért a szexuális orientációról és nemi identitásról ítélkezés nélküli, nyílt párbeszéd folytatása szükséges az oktatási intézményekben, amelyekben meg kell jelennie a különböző párkapcsolati mintáknak és családmodelleknek is. Ehhez természetesen a pedagógusok érzékenyítése sem maradhat el, hiszen a szakemberek tájékozottságát és elfogadó attitűdjét is megalapozzák majd a képzés során.
A nemátalakító műtéteteket is támogatja a Momentum
A programban kitérnek az úgynevezett nemátalakítás kérdésére is, hangsúlyozva, hogy a nem- és névváltoztatás jogát is biztosítani kell. Emellett azt is fontosnak tartják, hogy a nemi megerősítő műtéteket képzett szakemberek végezzék, így az orvosoknak külön erre a célra irányuló képzéseket indítanának. A Momentum tehát egyetértésben az unió balliberális többségével azt akarja elérni, hogy az iskolákba beengedjék a LMBTQ-aktivistákat, akik a gyerekeket érzékenyítik a normálistól eltérő szexuális orientációk és az úgynevezett nemi átalakítás iránt. A gyermekvédelmi törvény ezt tiltja, és a jogszabály társadalmi megerősítését szolgálja az április 3-i népszavazás is.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: YouTube-képernyőfelvétel
Facebook
Twitter
YouTube
RSS