A Quaestor a csőd előtt a kisbefektetőknek már csak egy hónapos határidővel vállalta a kifizetéseket, a Külügyminisztérium mégis vissza tudott szerezni 72 milliárd forintnyi részvényt a négymilliárdnyi kötvény mellett, írja a holnapi HVG. A külügy közleményében leszögezte, az adófizetők pénze nem került veszélybe.
A részvények az Eximbank és a Magyar Exporthitel-biztosító alaptőkéje voltak. Az már korábban kiderült, hogy a Quaestor Értékpapír vezette a két háttérintézmény értékpapírszámláit. A HVG szerint a kormány nem adott arra magyarázatot, miért volt jobb a Quaestornál tartani a részvényeket, mint az Államkincstárnál.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében azt írta, a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Megjegyezték, ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett. Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette – emelték ki.
Megemlítik, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt 2013. márciusában kötött szerződést a Quaestorral, amely korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak. A külügy hangsúlyozta, az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét és nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. A közlemény kiemelte, mivel a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez.
Forrás: Hír24.hu/hvg.hu
Fotó: napi.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS