Röviddel azután, hogy feloldották a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatója, Laborc Sándor és a magyar alvilág egyik legismertebb figurája, Portik Tamás közti beszélgetések jegyzőkönyveinek titkosítását, a PestiSrácok.hu megszerezte azokat. A dokumentumot olvasgatva (és az anonimizált szereplőket beazonosítva) érthetővé válik, hogy a baloldali politikusok (néhány erőtlen cáfolatot leszámítva) miért vették le a kezüket Laborc Sándorról és Gyurcsány Ferenc egykori jobbkezéről, Szilvásy György ex-titokminiszterről. Nem csupán az derül ki – feketén-fehéren – hogy fideszes politikusok kompromittálására akarták felhasználni az éjszakai élet egyik legveszélyesebb alakját, hanem az is, hogy ezért cserében készek voltak (például a rivális felek félreállításával, vagy a kellemetlen rendőrök, ügyészek leszerelésével, sőt, a megfelelő bírók helyzetbe hozásával) segítséget nyújtani a maffiózóknak.
PESTISRÁCOK.HU
Immár tényként kezelhetjük, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója nem mondott igazat az ATV-ben, amikor letagadta a Heti Válasz januári állításait a tavaly a kilencvenes évek nagy leszámolásos ügyei miatt letartóztatott Portik Tamással folytatott beszélgetései tartalmáról. Laborc ugyanis (beismerve a találkozók tényét) azt mondta, csupán azért vállalta a beszélgetést, mert “egykori kollégájától kapott egy jelzést, hogy Portik Tamásnak esetleges rendőrségi korrupcióval kapcsolatos információi vannak”. A bal- és jobboldali sajtó gyakorlatilag tényként kezeli, hogy Portik első körben Szilvásy Györgynek ajánlotta fel a segítségét, aki azután Laborcot bízta meg a munka koordinálásával. Ismert, hogy negyedéves politikai vita előzte meg a jegyzőkönyvek 2030-ig szóló titkosításának a feloldását, amelyre végül – az mno.hu értesülése szerint – ma délelőtt került sor. A PestiSrácok.hu rögtön megszerezte az iratokat. Ezek közül most a Heti Válaszban körülírt, 2008. június 26-án a fővárosi Liszt Ferenc téren található Menza étteremben megtartott második találkozó leiratát adjuk közre.
Annyit máris megállapíthatunk, hogy a Válasz az egyes baloldali véleményformálók állításaival ellentétben kifejezetten kesztyűs kézzel bánt az érintettekkel, hiszen a szocialista kormányzat és az alvilág közti összefonódás sokkal durvább és szorosabb, mint azt hinni lehetett. A két jegyzőkönyv – tartalma alapján – nyilván a választási kampány egyik legnépszerűbb témája lesz. Lesz tehát módunk minden mellékszereplő, utalás, állítás és ígéret alapos kivesézésére.
A történet az előzetes hírekből közismert: Portik Tamásnak alvilági kapcsolatai révén fideszes politikusok körül kellett volna botrány kavarnia, cserében Laborc Sándorék a nemzeti titkosszolgálatot felhasználva segítettek volna a vállalkozó éjszakai életbeli pozícióinak javításában, rendőrök, ügyészek befolyásolásában, sőt: egy helyen még egy, a szereplők által is korruptnak nevezett bíró is szerepet kap. A jegyzőkönyvek egyik drámai tanulsága – amellett, hogy cáfolhatatlanul igazolja a szocialista vezetők és az alvilág közötti szívélyes viszonyt – az, hogy belátást enged a magyar bűnüldözés és igazságszolgáltatás mérhetetlen fertőzöttségébe. Legalábbis a fertőzöttség 2008-as állapotába.
Portik Tamást letartóztatja a TEK. 2012. július.
Éppen a PestiSrcáok.hu írta meg elsőként, hogy a kecskeméti maffiaperben 2007-ben 12 évre ítélt keresztapa, Radnai László volt az a személy, aki bátran megszegte az “omertát”, azaz a hallgatás törvényét, és vallomásával hozzásegítette a nyomozókat a Portik-ügy feltárásához, közvetve elsőként a diszkókirályként emlegetett Vizoviczki László letartóztatásához, majd a hozzá köthető, a rendőrség legfelsőbb köreit is elérő korrupciós maffiabotrány leleplezéséhez. Az ügy folyományaként sikerülhetett letartóztatni tavaly nyáron az addig (mint már látjuk éppen a titkosszolgálati kapcsolatai miatt) érinthetetlennek tűnő Portik Tamást is.
Portik a beszélgetések során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tünteti fel magát és minden szolgálatát felajánlja a pártnak és Laborc Sándornak. A bűnös összjáték egyébként részleges kudarcot vallott. Az első célszemélyek a PestiSrácok.hu értesülése szerint Kósa Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak, ám a fagyi mindjárt az elején visszanyalt, amikor egy Rónai Attila nevű vállalkozó vallomásával korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét, ám röviddel azután egy internetes videóban vallotta be, hogy Portik Tamás zsarolta meg, ennek hatására tett valótlan állításokat.
Pintér Sándor belügyminiszter kérésére – tekintettel Vizoviczki-Portik-ügyben még folyó nyomozásra – a jegyzőkönyvek anonimizált változatának minősítését szüntették meg, így komoly leckét ad majd a sajtónak, politikának és az olvasóknak a szövegben előforduló számtalan személy azonosítása. A PestiSrcáok.hu véleménye szerint a “Menza” címet viselő leiratban beszélgető felek a következők: X: Laborc Sándor, G: Glemba Zoltán műveleti szakember, Laborc jobbkeze, I: Vajtó Lajos, MSZP-közeli üzletember, a Gyurcsány-adminisztráció tisztviselője I2: Portik Tamás.
Első körben néhány csemegét ajánlanánk az olvasók figyelmébe. Portik Tamás (I2) például a 7. oldal közepén azt mondja Laborcéknak: “Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez (van- PS) a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.” Laborc (X) válasza (nem éppen a korrupt rendőrök lefülelése érdekében, mint fent állította) így szól: “Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható az jó. (…) Érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat (ez esetben vélhetően a fideszes polgármestereket, helyi vezetőket – PS) ez a kábszerrel, … bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni, stb. stb. Tehát ez.”
“Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni…”
Beszédes a 8. oldal alja is, ahol Laborc átad Portikéknak egy mobiltelefont, szigorúan az egymás közti kapcsolattartásra. Vagy ott van a 11. oldal alja, ahol Laborc (X) kijelenti: “Én azt tudom ígérni, hogy nálunk nincsen pardon, se ügyész, se – ha mondjuk van, van – mit tudom én – ha olyan bíró, aki … tehát eléggé, tehát hogy is mondjam, nem független, hogy is mondjam, a külső befolyásolástól. (…) Mondom, nincs pardon nálunk.” Mire Portik – már-már 18-as karikáért kiáltó módon – azt feleli: “Tudom, és tisztában vagyok Önnel… mert hát,… olyan szép volt, amikor ön megjelent, átlépett… nekem nagyon tetszett.” Laborc veszi is a lapot, és úgy replikázik: “Hát jó. Ehhez kell egy csapat is.” Aztán a következő oldalon Portik és Laborc egy (sajnos kitakart nevű, így egyelőre még beazonosítatlan) bíróról megbeszéli, hogy mennyire korrupt.
“Mondom, nincs pardon”
A 14-es oldal tetején Portik már a fideszes politikusok vonatkozásában “éjszakai vonalról” és “szlovák információkról” beszél, vélhetően a Portik elleni gyanúsításban is szereplő 1998-as merényletekkel összefüggésben. Majd az utolsó (24-es) oldalon, immár Portik és Vajtó távozása után Laborc és szárnysegédje megbeszélik, hogy “erre külön csoport kell. Csoport, aki csak ezeket az információkat elkezdi majd izélni, átfuttatni.”
FRISSÍTVE:
A Vadrózsa
A menzabeli míting előtt három nappal, június 23-án a budai Vadrózsa étteremben találkozott Laborc Sándor, jobbján Glemba Zoltánnal és Portik Tamás, akit pedig Vajtó Lajos kísért el. A másik három figura már a fentiekből jól ismert, Vajtóról érdemes megjegyezni, hogy az MSZP-SZDSZ kormány idején a Nemzeti Lóverseny Kft.-t vezette, ma pedig a Nemzetközi Kábítószer és Terrorizmus Elleni Tisztek és Civilek Egyesületének elnöke. Őszinte lehet az a küzdelem a kábítószer és a terrorizmus ellen, már csak a maffiaellenes küzdelmet kellene beemelni az egyesület nevébe….
Mindenesetre a dokumentumból kiderül, hogy az MSZP-s kijáróembernek tartott Vajtó hozta össze a feleket. A lehallgatott és az Alkotmányvédelmi Hivatalnál fellelt két beszélgetés irataiból a PestiSrácok.hu most közzéteszi a második jegyzőkönyvet is. Ez esetben is csak a szereplők és a beszélgetésben szóba kerülő nevek kitakarásával járult hozzá a szakbizottság a harminc évre szóló titkosítás feloldásához. Az asztalnál ülőket azonban könnyű beazonosítani: Itt Laborc a „G”, Glemba az „I”, Portik az „S”, míg Vajtó a „Z” megjelölést kapta.
Két lábon állni…
Laborc például arról panaszkodik a társaságban, hogy sokan őt a moszkvai KGB-akadémiai tanulmányai miatt támadják, holott szerinte nem ő fogja „romba dönteni a NATO-t”. Az akkori ellenzék támadásaira amúgy még büszke is volt a főigazgató. Portik is coming out-ol, amikor elsztorizgat: „Hát én, én abszolút mindig egy ilyen jobboldali támadásnak vagyok kitéve, merthogy a rendőrségen belül még mindig azt erőltetik, azt mondják, persze, ez csak pletyka, szeretném hangsúlyozni, ….irányít, ….akinek fixa ideája, hogy én rengeteg baloldali dolgot tudok és hogy neki ez nem tetszik, hogy engem ugye összehoztak, 98-ban voltak olyan választás előtti cselekmények, amik ugye azt gondolom (nem kivehető), hogy akkor éppen ki győzött. (…) És hát őneki ugye meggyőződése, hogy nekem nem kéne legyek (nem kivehető), hogy sok jobboldali rendőrnek ez későbbiekben nem lesz jó”. Nem nehéz kitalálni, hogy itt a volt és jelenlegi belügyminiszterre, Pintér Sándorra és bizalmasaira utal a maffiózó.
Miközben a „Menzában” már nyíltan beszélnek arról, hogy Portik miként tudna lejáratni, gyanúba keverni fideszes politikusokat, polgármestereket és ezért mit kér cserébe, ami elől, mint fent látjuk Laborc a legkevésbé sem zárkózik el (az elmúlt években elég sok dolgot csináltunk, nálunk nincs pardon, legyen szó rendőrről, ügyészről, vagy akár bíróról – ígéri pl. Laborc Poriknak), addig a „Vadrózsában” még csak egyfajta felajánlkozás történik: miként tud a maffiózó segíteni a baloldali kormánynak, hiszen Portik retteg, hogy két év múlva esetleg kormányváltás lesz.
Nem csoda, hiszen nagy titkok tudója a maffiózó, sőt azt sem lehet kizárni, hogy nem először dolgozott a baloldal titkosszolgálatának. Azt állítja ugyanis, tudja honnan indultak el azok az erők, amik az 1998-as választások idején a polgári kormány győzelmét igyekeztek megakadályozni. (Vö. kamu volt-e megfigyelési ügy az első Orbán-kormány hivatalba lépésekor, vagy sem…)
A beszélgetésen elő is kerülnek a korabeli, nagy visszhangot kiváltott ügyek: a Fenyő-gyilkosság, az Aranykéz utcai, négy áldozat halálával végződött robbantás. A médiamogul elleni leszámolás tárgyalásánál Vajtó Lajos elmesélte, miként mondta meg elsőre egy ismerősének, ki lehet a gyilkosság felbujtója. Emlékezetes, hogy a PestiSrácok.hu korábbi oknyomozó cikkében megszólaló tanú arról beszélt, hogy a Fenyő által megfenyegetett Gyárfás Tamásnak mindenképpen nagy megkönnyebbülést jelentett Fenyő likvidálása. A Portik-ügyben folyó nyomozás során Gyárfás meghallgatását tervbe is vette a rendőrség. Érdekesség, hogy a Vadrózsában szóba került még egy olyan – megvehető – tévéelnök aspiráns sajnos kitakart neve is, akit jobban lehetne majd a kampányban felhasználni.
Az albán vonal és a Nap kelte
Amikor Vajtó és Portik elhagyja az éttermet, Labor és Glemba értékelik a találkozót. Utóbbi azt mondta: „Érdekes ez a figura, a Tamás gyerek. Erre Laborc: „Figyelj, ő nagyon jól tudja, hogy ha a másik oldal győz, neki annyi.” Glemba pedig hozzáfűzi: „Az biztos. Hát ide figyelj, a bőrére sokan vadásznak. És megpróbált – amikor hazajött, megpróbált sakkozni, de nem tudta a felét sem úgy lerendezni, hogy abból neki gondja ne legyen.”
A két titkosszolga szerint aranybánya az a tudás, amit Portik nyújt majd nekik, de azért megegyeznek, hogy folyamatosan ellenőrizni kéne Portikot, nehogy az információ illetéktelenek kezébe kerüljön.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS