A Legfőbb Ügyészség az elutasító határozatában megerősítette, hogy jogszabályban rögzített büntethetőségi akadály következtében az immunitást élvező európai parlamenti képviselők bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásuk ideje alatt és azt követően – nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk alapján. Mindezek miatt nem indulhatott az önmagukat feljelentő képviselők ellen az általuk hiányolt tényleges nyomozás.
Megtévesztő minden olyan értelmezés, amely szerint az ügyészség érdemben állást foglalt volna a feljelentésben szereplő hazaárulás kérdésében. 2018 szeptemberében két európai parlamenti képviselő feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, amelyben maguk ellen kérték büntetőeljárás megindítását hazaárulás bűntette miatt. A feljelentést arra alapozták, hogy 2018. szeptember 12-én megszavazták az úgynevezett „Sargentini-jelentést”. A feljelentők olyan sajtómegjelenésekre hivatkoztak, amelyekben különböző politikai közszereplők nyilatkoztak és azt a véleményt képviselték, hogy a jelentés megszavazói lényegében hazaárulást követtek el. A feljelentők erre utalva kérték maguk ellen az eljárás megindítását.
Az európai parlamenti képviselőket az Európai Unió szabályai és az azokkal összhangban lévő magyar szabályozás szerint az e minőségben leadott szavazataik, illetve a képviselői megbízatásukkal összefüggésben közölt tény vagy vélemény tekintetében a magyar országgyűlési képviselőkkel azonos immunitás illeti meg. Ennek értelmében a képviselő, bíróság vagy hatóság előtt – a képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata alapján. Mindez Magyarországon, sőt az Európai Unióban és a világ legtöbb országában közismert tény. Mindezek alapján a feljelentők által megjelölt bűncselekmény – objektív büntethetőségi akadály, jogszabály engedélye folytán – nem állapítható meg, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség a 2018. október 2-án kelt határozatában – a szubjektív oldal vizsgálata nélkül – a feljelentések elutasításáról határozott.
Az európai parlamenti képviselők e határozattal szemben panaszt jelentettek be, amelyben kifogásolták, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség érdemben nem foglalt állást a körben, hogy az általuk megvalósított cselekménnyel ténylegesen elkövették-e a hazaárulás bűntettét. A Legfőbb Ügyészség a 2018. október 25. napján kelt határozatával elutasította a képviselők panaszát.
A Legfőbb Ügyészség rámutatott arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség – a panaszban írtakkal szemben – kiegészítést nem igénylő, helytálló indokát adta a feljelentés elutasításának. A főügyészségnek tehát érdemben nem kellett vizsgálnia a hazaárulás megvalósulásának a kérdését, mivel a jogszabály engedélye a jelen esetben kizárja a büntethetőséget.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS