Magyarországon 1997 óta, de a világban már 1988 óta a mai napon tartják a Kábítószer-ellenes világnapot. Az ENSZ határozata alapján lett 1987-ben június 26. a drog elleni küzdelem napja, céljuk pedig ezzel az volt, hogy ötven százalékkal csökkentsék a kábítószer használatát. Ennek ellenére több országban is legalizálták már a marihuánát -mások pedig törekednek arra, hogy ezt elérjék – ilyen jellegű erőfeszítések Magyarországon is voltak. Az egykori Együtt párt politikusa, Juhász Péter alapította meg a Kendermag Egyesületet, ami a könnyű drogok legalizálását és minden drog dekriminalizálását tűzte ki céljául. Az adatok alapján a marihuána valóban a legnépszerűbb kábítószer a világban, köztük idehaza is, de már a kokain is nagy népszerűségnek örvend. A felmérésekből pedig az is kiderült, hogy a 16 évesek több mint tizede használt már életében marihuánát vagy hasist, és közel minden tizedik a kérdést megelőző harminc napban is szívott füves cigit. A legtöbb szerhasználó a lazulás, stresszoldás miatt nyúlt a droghoz, amit főként otthon használtak az elmúlt évben, de olyan is volt, aki a munkahelyén anyagozott. Az állandó vita pedig az, hogy ha az alkohol legális, akkor a marihuána miért nem, amire a válasz egyszerű: ha egy szerrel már van problémánk, akkor miért adjunk az emberek kezébe egy másikat is?
Szokták mondani, hogy a marihuána – közismertebb nevén a fű – a drogozás előszobája, ugyanis a legtöbben nyilván nem a kemény cuccokkal kezdik, hanem csak egy kis bódultságra, jókedvre vágynak. Egy idő után viszont lehet, hogy ez már nem elég, ekkor jönnek a keményebb anyagok.
A Nemzeti Drog Fókuszpont 2022-es beszámolójából kiderül, hogy ahogyan a világban máshol is, úgy nálunk is a marihuána és a hasis fogyasztása a legnépszerűbb. Dermesztő hír, hogy a felmérés rámutat, hogy a fűhasználók között a legkorábban 12 évesen szívtak először kannabiszt, legkésőbb pedig 30 évesen. A 16 évesek pedig több mint tizede használt már életében marihuánát vagy hasist, és közel minden tizedik a kérdést megelőző harminc napban is szívott füves cigit.
Sokan ugyanakkor a fiatalok körében az altató/nyugtató hatású szerekhez is előszeretettel nyúlnak, amit az alkohol és gyógyszer keverése és a fájdalomcsillapítók követnek. A szintetikus drogok között pedig az ecstasy a legnépszerűbb.
Nyilván a generációk drogfogyasztása is eltérő, hiszen amíg a 18-64 év közöttiek körében az élete során fogyasztott szerhasználat 7,9 százalék, addig a fiatalabb korosztályban (18-34-ig) magasabb, náluk a 14 százalék használt már valaha drogot.
Érdekesség továbbá, hogy inkább a jelenleg nem dolgozó, de ennek ellenére kényelmesen élő, 25-34 év közötti, diplomás vagy szakképzettséggel rendelkező, jellemzően vallásos, párkapcsolatban élő férfiak azok, akik már próbálták a marihuánát a beszámoló szerint.
Otthon vagy köztéren, illetve fesztiválon drogoztak az elmúlt egy évben a válaszadók
Az ember azt gondolná laikusként, hogy biztos baráti társaságban, jó hangulatban, egy kínálást követően bólintott rá valaki arra, hogy “szívjunk be” vagy “szedjünk be valamit”. A helyzet viszont az, hogy inkább a biztonságos otthoni környezetben történt a szerhasználat. Ezt követik a közterek, ahol már elképzelhető, hogy egy kis összejövetel keretében adják tovább a jointot, vagy dobják be a buli előtt a gyorsító pirulát. A zenei fesztiválok viszont nem meglepő helyszín, hiszen oda lazulni jár az ember és akinek ehhez az alkohol kevés, az bizony máshoz fog nyúlni. Továbbá egy 2021-es kutatás szerint a Balaton Sound fesztivál után 10 különböző, tiltott kábítószert mutattak ki a a tó vízéből. A munkahely pedig egy igen érdekes helyszín, de feltehetően nem a virágkötő néni vagy a postás bácsi tesz kísérletet arra, hogy ott “cuccozzon”.
Ezért próbálták ki
Azt tudjuk, hogy az alkoholt sokan búfelejtőnek, stresszoldásnak használják, de a kábítószerekkel más a helyzet. Ott ugyanis mindenféle drog kipróbálásánál az volt a fő motiváció, hogy betépjenek vagy szórakozzanak. Mivel az ecstasy nagyon pörget, a kokain pedig például a szexuális étvágyat dobja meg (nem véletlenül kelléke az orgiáknak is) nyilván a legkevésbé sem azért használják az emberek, mert jót akarnak tőle aludni. Ehhez az ára is borsos. A kannabiszt egyébként sokan stresszoldásra használják, ahogyan a pszichoaktív szereket is. Sokan azonban bevallják, hogy bizonyos drogokat a társaság kedvéért használnak.
A járvány beleszólt a szerhasználatba
A koronavírus-járványnak amellett, hogy megváltoztatta a munkahelyi szokásainkat és felértékelődtek az emberi kapcsolataink, a droghasználatra is hatással volt. Hasist például többen használtak a járvány alatt, ahogyan marihuánát, dizájner drogot és a kokaint is, de az amfetaminok és ecstasy/MDMA szerek visszaestek, hiszen a bulik száma csökkent.
Az alkohol miért legális és a fű miért nem?
Örök vita főként a marihuána használók és az alkoholt kedvelők között, hogy a füvet miért nem teszi a kormány legálissá és az alkohol miért nem probléma, amikor utóbbi évtizedek óta szedi áldozatait. Erre frappáns választ adott nem is olyan régen a PestiSrácok.hu-nak a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója. Molnár István Jenő elmondta, hogy
Ha van egyszer, amivel van problémánk nem hiszen, hogy az a megoldás, hogy elérhetővé, legálissá teszünk egy másikat.
Hozzátette:
Mi itt Európában az alkoholt régebb óta ismerjük, mint a különböző kábítószereket. Ha Dél-Amerikába megyünk akkor a kokacserjék rágása vagy ne adj Isten az egyes régiókan a marihuána használata volt a természetes, nálunk meg az alkohol fogyasztás volt természetes.
Ennek ellenére már Németországban is felmerült a marihuána legalizálása – pedig kábítószer túladagolásban az EU-n belül ott halnak meg a legtöbben- de Magyarországon is volt erre törekvés, hiszen Juhász Péter, a Bajnai Gordon által egykor fémjelzett Együtt párt tagja alelnöke volt a Kendermag Egyesületnek, aminek célja az volt, hogy legalizálják a könnyűdrogokat, minden más kábítószert pedig dekriminalizáljanak. Nem csoda ez annak fényében, hogy a politikus maga is termesztett kendert és saját magát jelentette fel marihuána használatért. Juhász egyszer még egy vadkender ültetvénnyel is megjelent a bíróság előtt, ahol tisztáznia kellett volna magát, amit állítólag dekorációnak szánt.
A videómegosztókon és a közösségi médiában pedig egyre gyakrabban találkozhatunk olyan fiatalokkal, akik már arról mesélnek, hogy hogyan hagytak fel a drogokkal, de elmesélik azt is, hogy mi vitte rá őket azok használatára.
A szomorú történetek mögött sokszor a szeretethiány, elhanyagoltság és a rossz társaság áll. A leszokás pedig sajnos nem mindenkinek sikerül, ezért kell nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre, felvilágosításra, hiszen ezeknek az embereknek nemcsak a kábítószerek okozta betegségekkel kell a későbbiekben megküzdeniük, hanem olyan fertőzéseket is elkaphatnak, mint a HIV-fertőzés. Egy kicsit több odafigyeléssel és az egymással való törődéssel pedig hozzá lehet járulni ahhoz, hogy ne alakuljon ki szenvedélybetegség, a lelki űrt ne különböző anyagokkal próbálja az ember feltölteni.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS