Bizonyítékokkal és csatolt dokumentumokkal együtt közel nyolcszáz oldalas iratcsomót tett le a bíróság asztalára a múlt héten Santa Cruzban Tóásó Előd, aki immár öt év és három hónap ítélet nélküli előzetes fogva tartás után újra kérte a szabadlábra helyezését a bolíviai hatóságoktól.
A periratban nemzetközi és helyi jogi precedensek sorakoztak arról, hogy más, hasonló esetekben is szabadlábra helyzeték a vádlottakat. Helyet kapott benne az az ENSZ-határozat, amely a magyar fiatalember azonnali szabadlábra helyezésére szólítja fel Bolíviát, de volt a La Paz-i San Pedro-börtönből származó jó magaviseleti igazolás is. Sőt az a bolíviai alkotmánybírósági határozat – ez a 827/2013-as számot viseli –, amely kimondja, hogy három év előzetes után kötelező a szabadlábra helyezés. Tóásó Előd kiszámította azt is, hogy még matematikailag sem lehetséges a bíróság állítása, amely szerint éppen őmiatta késett meg az ítélethozatal. A magyar férfi meghívta a tárgyalásra az EU bolíviai főképviseletének tagjait, az ENSZ képviselőjét és a magyar külügyminisztérium embereit, hogy a bíróság lássa: nemzetközi figyelem kíséri a sorsát.
A szerdán Santa Cruzban megtartott tárgyalásra az ENSZ és a EU képviselői megjelentek, de a magyar külügy delegáltja elkésett – a Magyar Nemzet információi szerint a Buenos Aires-i magyar nagykövetségről utazó diplomatát Argentínában nem engedték fel a repülőgépre, mert a jegyével kapcsolatban csalás gyanúja merült fel. Úgy tűnik, a Külügyminisztériumban gondot okoz egy jegy megvásárlása – egyébként egy barcelonai ügynökségen keresztül rendelték meg a Buenos Aires–Santa Cruz-jegyet –, így a magyar diplomata csak a tárgyalást követő napon ért a bolíviai városba. Ezek után nem meglepő, hogy a magyar férfi szabadlábra helyezési kérelmét a bíró ismét elutasította – tette hozzá a lap.
Az elmúlt héten egyébként az úgynevezett terroristaperben a védelem tanúit hallgatták ki. A volt La Paz-i ügyész, Edward Mollinedo azt vallotta: a Santa Cruz-i Las Americas hotelben történt kivégzések után két férfit, Tóásó Elődöt és Mario Tadicot La Pazba szállítottak, és ott megkínozták, megverték őket. A bolíviai büntető törvénykönyv szabályozása ellenére Tóásó nem tehetett anyanyelvén, vagyis magyarul vallomást, így bármit jegyzőkönyveztek, az nem tekinthető érvényesnek. Mollinedo arról is beszélt, hogy egy memóriakártyát adtak a kezébe a kormány emberei, hogy azt betegye a Tóásó Elődnél talált bizonyítékok közé.
Forrás: Magyar Nemzet
Fotó: Mno.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS