A magyarok fele szegény

A magyarok csaknem fele élt olyan háztartásban tavaly, ahol a szegénység, a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztettség valamilyen formája megmutatkozott – derül ki a Tárki tavalyi reprezentatív felmérésből, amelyben négyezer ember adatait összegezték.

Sik Endre, a Tárki szociológusa az InfoRádiónak beszámolt arról, hogy a kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt “jövedelemszegény”, 19 százaléka “munkaszegény”, 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.

Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó szerint azonban miután a középrétegeket is elérte a krízis, nem lehet azonos mércével mérni a szegénységet.

Hegedűs Zsuzsa szociológus, miniszterelnöki főtanácsadó szerint a Tárki felmérése hangulatilag reális, ám miután az utóbbi években a középrétegeket is elérte az elszegényedés, nem lehet azonos kritériumok alapján meghatározni a szegénység fogalmát.

Túlságosan egységes a kritérium. Az, akinek nem telik arra, hogy a második kocsit is fenntartsa, vagy akár urambocsá városban él és nincs autója, érezheti magát rosszul és úgy, hogy ő is lefele csúszik, és igaza is van, de helyzete mégsem hasonlítható össze azokkal a kistelepülésekkel, ahol a családokat a “minden gyerek lakjon jól” programmal és a közmunkával sikerül egy kicsit talpra állítani és a nagy nyomorból kijuttatni a szegénység szintjéig – mondta el Hegedűs Zsuzsa..

A miniszterelnöki főtanácsadó úgy vélte, hogy vannak olyan lépések, amelyekkel minden társadalmi réteg terhei enyhíthetők. Hegedűs Zsuzsa ilyennek tartotta a rezsicsökkentést, majd hozzátette, hogy a problémákat helyi szinten kellene feltárni, hogy a különböző térségek és közösségek a számukra legmegfelelőbb segítséget kaphassák.

Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.

A rendszerváltás óta nem volt ennyi szegény

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek.

Forrás: napi.hu, inforadio.hu (Gál Ildikó)

Fotó: napi.hu