A Mazsihisz távol marad a holokauszt-emlékév kormányzati programjatól

Nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain egyelőre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), döntött a szervezet közgyűlése, mely kéri Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet és kérik a Veritas kutatóintézet élére kinevezett Szakály Sándor felmentését.

PestiSrácok.hu összeállítás

Nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain egyelőre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – döntött a szervezet közgyűlése vasárnap Budapesten.

“Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány Holokauszt 2014 emlékprogramjától” – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben. A Mazsihisz akkor tud részt venni a “Holokauszt 2014” kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatuk figyelembevételével változtat.

Szükségesnek tartják hangsúlyozni, hogy a zsidó hitközségek, mint minden évben 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.

A Mazsihisz 76 igen és 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadott közgyűlési határozatában megállapítja, “a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán kialakult vitában a kormány oldaláról nem történt érdemi előrelépés, az elmúlt években negatív irányba fordult emlékezetpolitikai gyakorlat nem változott”. Úgy vélték, a megismert tervek nem veszik figyelembe a holokauszt borzalmaitól szenvedettek érveit és érzékenységét.

Amit nem: Megszállási emlékmű, Sorsok Háza, Szakály Sándor

A közgyűlés kéri Magyarország miniszterelnökét, állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű felállítását, mert szerintük annak szimbolikája jelentős mértékben hozzájárul a nemzeti felelősség elhárításához, a szobor körül kialakult konfliktus pedig károkat okoz Magyarország nemzetközi megítélésének.

A közgyűlés arra is kéri a kormányfőt, állítsa le a józsefvárosi Sorsok Háza-projektet, mert annak történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel. Rögzítették azt is: közéleti-szakmai megnyilvánulásai miatt a Mazsihisz alkalmatlannak tartja a Veritas kutatóintézet élére kinevezett Szakály Sándort a  létesítmény vezetésére, ezért kérik felmentését.

“A Mazsihisz politikai pártoktól független, határozatát országunk, Magyarország jövője melletti elkötelezettséggel fogalmazta meg” – tartalmazza a közlemény.

A Zsidó Világkongresszus teljes mértékben támogatja a magyar zsidó közösség álláspontját

A közgyűlést megnyitó Heisler András Mazsihisz-elnök a zárt ajtók mögött zajlott érdemi tárgyalást megelőzően felolvasta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke és Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi levelét.

Ronald S. Lauder a magyar kormány és a Mazsihisz képviselőivel történt nemrégiben zajlott tárgyalásaira utalva levelében arról tájékoztatott, hogy a Zsidó Világkongresszus “teljes mértékben támogatja a magyar zsidó közösség álláspontját a holokauszt-megemlékezésekkel kapcsolatos vitákban”.

Reményét fejezte ki, hogy “a vitás ügyek megoldhatók a Mazsihisz és a magyar kormány között, nemcsak azért, hogy ezek az ügyek ne jelenjenek meg a választási kampányban, hanem azért is, mert úgy gondoljuk, zsidóként nem tudjuk elfogadni, hogy a második világháború alatt történteket a pártok elhomályosítsák”. Hangsúlyozta: “a Zsidó Világkongresszus a Mazsihisz bármely döntését támogatja a fenti ügyben” és “továbbra is szorosan együttműködünk a magyarországi zsidóság érdekében”.

A bölcsességetekre apellálok: velük vagy nélkülük

Schweitzer József levelében azt írta a közgyűlésnek, hogy “elfogadhatatlan minden olyan érvelés, amely a hazai zsidóság 20. század első felében bekövetkezett tragédiájáért viselt felelősség dolgában nem fogalmaz egyértelműen. Súlyos döntés meghozatala vár a közgyűlésre”, amit úgy kell meghozni, “hogy azt a Tóra szellemében egyenes gerinccel vállalhassuk, mártírjaink emléke, hittestvéreink és a zsidó történelem előtt”. Rámutatott: “az emlékév méltósága azt kívánja, hogy az utóbbi hónapok polémiái lezáruljanak és a továbbiakban kikerüljenek a napi politikából és közbeszédből”.

Kardos Péter főrabbi a tanácskozás előtti nyitóimájában úgy fogalmazott: “a bölcsességetekre apellálok (…), amikor többségeteket az indokolt indulat hozott el ide, s a kérdés eldöntése: velük vagy nélkülük. (…) A magyar zsidóság újkori történelmében egyedülálló helyzetbe kerültetek, mert ma nemcsak a magyar zsidóság jelenét, de a jövőjét is meghatározó óráknak cselekvő részesei vagytok”.

Neves nemzetközi szakértők a sorsok háza, valamint Schmidt Mária mellett

A baloldaliak által kritizált, a Mazsihisz szerint a holokauszt-emlékév bojkottjára is okot adó Sorsok házával kapcsolatos levelezés is az internetre került. – írja a Magyar Hírlap. Így Anne Applebaum Pulitzer-díjas újságíró levele Schmidt Máriának, amelyet annak kapcsán írt, hogy a történész Karsai László holokauszttagadónak nevezte a Terror Háza főigazgatóját. Applebaum szerint Karsai vádja „képtelenül hangzik”. Michael Wolffsohn izraeli születésű német történész pedig egyenesen arról írt, Karsai szavai visszataszí­tóak, kijelentése árt a zsidóknak, sérti a holokauszt áldozatait. Wolffsohn egyúttal a támogatásáról biztosította a Sorsok házát. A projekt nemzetközi tanácsadó bizottságában szintén helyet foglaló, a John Hopkins Egyetemen oktató Joshua Muravchik pedig felvetette: ha igaz volna is, ahogy egyesek érzékeltetik, hogy a kormány így akarja javítani imázsát mint olyan kormányét, amely a zsidók aggodalmaival kapcsolatban nem teljesít jól, „ok-e ez arra, hogy ellenezzük a tervet vagy megtagadjuk az együttműködést?”

Orbán Viktor a jövő héten ad választ

A Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében a magyar kormány és a zsidó szervezetek képviselői csütörtökön tárgyaltak a Parlamentben. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte: jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök arra a három kérdésre, amelyeket a zsidó szervezetek felvetettek.

Lázár János hozzátette: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatja Orbán Viktort, aki “minden magyar honfitársunknak” kíván válaszolni.

Elmondta, három olyan fontos kérdés kapott kiemelt figyelmet, amelyre a zsidó szervezetek választ várnak a kormánytól: “a kőrösmezői borzalom kérdése”, és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, a józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ, illetve a német megszállási emlékmű, amelyet az 1944. március 19-én történt német megszállás évfordulója kapcsán kíván felállítani a kormányzat.

A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy “a főhajtás, az emlékezés közös legyen”, ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket – mondta akkor Lázár János.

forrás: MTI, Magyar Hírlap