A Medián felmérése szerint a Fidesz volt a legsikeresebb a szavazói megtartásában

Kire voksoltak 2014-ben a pártok 2018-as szavazói, szimpatizánsai? Ezt mérte fel a Medián, amely azt vizsgálta, mennyire igazak a szavazók vándorlásáról alkotott elképzelések. A Fidesznek sok új szavazót sikerült szereznie, sokan viszont a Jobbikhoz, az LMP-hez és a Momentumhoz vándoroltak – írja az index.hu.

A kutatásból a következők látszanak:

• A Fidesz volt a legsikeresebb a szavazói megtartásában: 90 százalékuk az előző választáson is a Fideszre voksolt.
• A választói visszaemlékezések alapján a Fidesz a további szavazóit (összesen 2,6 millióan szavaztak rá belföldön) nem elsősorban a Jobbiktól hódította el a közhiedelemmel ellentétben. A mostani kormánypárti szavazók 8 százaléka állítása szerint 2014-ben nem szavazott (vagy nem emlékszik). Vagyis Orbán Viktorék több, mint 200 ezer szavazatot szereztek a 2014-ben még passzív vagy éppen választójoggal nem rendelkező fiatal választók táborából.
• A Jobbiknak szintén sikerült olyan szavazókat szerezni, akik 2014-ben nem szavaztak, ám most rájuk ikszeltek (a jelenlegi táborának 10 százaléka, ez 100 ezer szavazó).
• Ám még szembetűnőbb, hogy mostani szavazóinak egy része (16 százaléka) a visszaemlékezések alapján 2014-ben még a Fideszre voksolt. A Jobbik tehát 160 ezer 2014-es kormánypárti választót is megszólíthatott. Az LMP-nek négy év alatt mintegy 140 ezerrel bővült a szavazótábora, és az adatok szerint jobbról és balról is tudott szavazókat hódítani. A Fidesztől jött a szavazói 18 százaléka (ez majdnem 80 ezer voks), a baloldali összefogástól 11 százalék (nagyjából 40 ezer), és a korábbi nemszavazók köréből is szerzett voksokat (16 százalék).
• A Momentum 2014-ben még nem létezett, így csak más pártoktól vagy a passzívak táborából szerezhetett szavazókat. Látható, hogy a most kapott 175 ezer voksa főként az utóbbi csoportból érkezett. A momentumosok 40 százaléka 2014-ben senkire nem szavazott. Itt feltételezhetően többnyire olyan fiatalokról van szó, akik 2014-ben még 18 év alattiak voltak, így nem rendelkeztek választójoggal.
• A jelenlegi momentumosok közel egyötöde (17 százalék) 2014-ben még a Fideszre voksolt, így összességében a párt szavazóinak 57 százaléka új az ellenzéki térfélen. Ezzel arányaiban a Momentum tudta a legjobban bővíteni azt a bizonyos, sokat emlegetett ellenzéki tortát.
• Ha a szavazók számát nézzük, a kutatás alapján a Jobbik tudta behúzni a legtöbb voksot az ellenzéknek.

A Medián azt is megnézte, a szavazók közül kik tartják magukat bal- vagy jobboldalinak.

• A kutatás szerint a Fidesz táborának 85 százaléka jobboldalinak mondja magát, csupán 3 százalék baloldali.
• A jobbikosok átlagosan kevésbé jobboldaliak (74 százalékuk tartotta magát annak), de látható, hogy a párt már balról is tud szavazókat megszólítani. Ennek alapján ugyanakkor még mindig jobboldali pártnak mondható a Jobbik.
• Az MSZP és a DK szinte csak balról tud szavazókat szerezni, a 85, illetve 86 százalékuk mondja balosnak magát. Jobboldalról szinte senkit nem tudnak a táborukba csalni, 5, illetve 3 százalék mondta magát jobbosnak.
• Az LMP-nek és a Momentumnak viszont láthatóan vannak baloldali (teljes táboruk bő 40 százaléka), középen álló (szűk 40 százalék), illetve jobboldali szimpatizánsai is (nagyjából 20 százalék). Ebből az következik, hogy az úgynevezett „demokratikus ellenzék” soraiból leginkább ez a két párt lehet képes arra, hogy a kormányváltáshoz nélkülözhetetlen középen álló és mérsékelt jobboldali szavazókat megszólítsa.

A Medián megjegyzi, az eredmény pontosságán némileg torzíthat, hogy a kutatás kénytelen a választói emlékezetre hagyatkozni. Az adatok megbízhatóságát ugyanakkor növeli, hogy nyolc hónapnyi – 2017. április és 2018. április közötti – adatbázist vontak össze (összesen tehát 9600 válaszadó véleményét térképezték fel). Összességében tehát jól látszik, hogy négy év alatt hogyan változott egy-egy párt szavazói összetétele, mely más pártoktól sikerült szimpatizánsokat elhódítania.

Forrás:index.hu, Fotó:MTI