Kiemelt téma lesz az Európai Unió (EU) menekültügyi szabályozásának reformja a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején – jelezte a német külügyminiszter egy vasárnapi interjúban. Heiko Maas a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban elmondta, nagy szégyenfolt, hogy évek óta nem sikerül megállapodni a menekültügyi kérdésekről. Nem hiszek már abban, hogy lesz olyan szabályozás, amelyben az EU mind a huszonhét tagállama hajlandó befogadni bizonyos számú menekültet – emelte ki a német diplomácia vezetője.
Heiko Maas (k) szerint nagyjából minden második tagállam lehet nyitott menedékkérők befogadására, de a többiek is felelősséggel tartoznak a közösség iránt. Ennek az elvárásnak úgy kell megfelelniük, hogy küzdenek a menekülésre késztető okok felszámolásáért, a korábbinál több pénzt fordítanak a menekültügy területére, és erőfeszítéseiket részben az EU-s keretek között fejtik ki. A migrációs téma továbbra is az egyik leginkább megosztó ügy az EU-ban, és a soros EU-elnökség alatt is nagyon foglalkoztat majd bennünket – mondta a német külügyminiszter.
Maas az interjúban kétszer is kifejtette, hogy Németország nem várja el valamennyi tagállamtól menedékkérők, menekültek befogadását, és hangsúlyozta: a német kormány mindig is közös, európai megoldást igyekezett elérni, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy csak néhány tagország foglalkozik a nemzetközi menekültügyi migrációval. Ugyanakkor már nem ott tartunk, hogy azt mondjuk, ragaszkodunk ahhoz, hogy mindenki vegyen át menekülteket, viszont azt akarjuk, hogy akik nem fogadnak be senkit, vállaljanak kötelezettséget más területen – mondta Heiko Maas, hozzátéve: ez az egyik feltétele annak, hogy európai megoldásról lehessen beszélni.
Németország a 2015-ös nemzetközi migrációs válság óta az első számú célpont volt az EU területére menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával érkező emberek körében, rendre a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalhoz érkezett a legtöbb kérelem. A Die Welt nevű német lap a napokban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal kimutatása alapján azt írta, hogy az idén fordulat történt, a január-áprilisi időszakban nem Németország, hanem a spanyol ajkú, dél-amerikai országokból érkezők számának növekedése révén Spanyolország volt az első számú célország. A spanyol hatóságok több mint harminchétezer kérelmet regisztráltak, a legnagyobb csoportokat a kolumbiai és a venezuelai kérelmezők alkották, egyaránt harminckét százalékos részaránnyal. Németország a második helyen áll a harmincháromezret meghaladó kérelemmel, a legnagyobb csoportokat az utóbbi években kialakult szerkezetnek megfelelően a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgárok alkották.
Forrás: MTI. Fotó: MTI/EPA/Pool/Henning Schacht
Facebook
Twitter
YouTube
RSS