A 2023. évi fizikai Nobel-díjat Krausz Ferenc, Pierre Agostini, és Anne L’Huillier kapta „az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért” – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia október 3-án.
Dr. Krausz Ferenc, a Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting) ügyvezetője (továbbá a Max Planck Kvantumoptikai Kutatóintézet igazgatója, valamint a Ludwig-Maximilians-Universität München professzora) és munkatársai az ezredfordulón elsőként állítottak elő attoszekundumos fényimpulzusokat és tették lehetővé elektronok mozgásának közvetlen megfigyelését. Ezen mozgások alapvető jelentőségének köszönhetően létrejött egy új tudományág, az attoszekundumos fizika, amelynek legújabb alkalmazása betegségek korai kimutatására irányul. A keddi bejelentés szerint az idei három fizikai Nobel-díjast kísérleteikért ismerik el, amelyek új eszközöket adtak az emberiség kezébe az atomokon és molekulákon belüli elektronok világának felfedezéséhez. Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier olyan rendkívül rövid fényimpulzusok létrehozásának módját mutatták be, amelyek segítségével mérni lehet azokat a gyors folyamatokat, amelyek során az elektronok mozognak vagy megváltozik energiájuk.
Bukohill
2023-10-05 at 17:03
“új utat nyitva a lakosság egészségének átfogó vizsgálatára és a betegségek korai észlelésére”
Digitális hablaty helyett jelentősen segítené a betegségek korai felismerését például a kötelező tüdőszűrés visszaállítása.
Mandula
2023-10-05 at 12:59
Haza kell hívni és megadni neki mindent amit csak kér.
Ez lesz a jövő technológiája a számítógépek világában ,ami rengeteg pénzt jelent az iparban az automatizálásban,és jelenthet Magyarország számára, egy jóléti társadalom megteremtéséhez.
Kuvasz
2023-10-05 at 11:37
Hát igen hibázik az ember ,2 bájt az 1 word ami 16bit, 2db betű megjelenítéséhez vagy továbbitásához szükséges
1 double Word 32 bit tehát 4 betűt jelent, képes tárolni ,ami 4 bájt adatmennyiség
Kuvasz
2023-10-05 at 11:13
Javitom mint hozzá nem értő csak logikusan próbálom értelmezni a fejlődést amit elértek a tudósok!
Talán így érthetőbb,több(négyszög jelet Bitet dolgoz fel)
3,4 GHZ helyett az órajel ami csipnek a szíve (Mint az ember szíve dobog )3400000GHZ lesz.3.4 millió Gigaherz ennyi bitet lesz képes feldolgozni másodpercenként, a 3.4 Gigaherz helyett.
Pl. egy betű az 1’Word” egy bájt adatmennyiség ami 8 bit.
egy szám megjelenítéséhez pl. a 3-as számhoz 2 bit szükséges.A 15 -ös számhoz már 4 bit
3.4 trillió bit 1 másodperc alatt
Elképzelhetetlen adatmennyiség 1 másodperc alatt.
Kuvasz
2023-10-05 at 10:00
Akkor ha vesszük a mai személyi számítógépeket ami általában 3.4GHZ (gigaherz)ezt a rezgésimpulzust a mikrocsipnek egy szílicum kristály biztosítja ami vagy a mikrocsipbe van építve vagy mellette helyezték el ez adja az órajelet a csipnek.,az 3.4 milliárd impulzust jelent másodpercenként, ennyi négyszögjel impulzust képes (bitet,LOgikai 1-t vagy nullát) feldolgozni Másodpercenként .Ezek alapján attoszekundum esetén ez trilliomod,Nagy ugrást jelent a számítógép és a mikrocsip gyártása terén ha sikerül a tömeggyártásba beültetni,gyakorlatileg 6 tizedessel gyorsabb lesz.
Persze csak ha jól gondolom.
bl
2023-10-05 at 04:28
milli, mikro, nano, piko, femto, atto.
bl
2023-10-05 at 04:25
Az atto az 10 a mínusz 18-adikon.
Kuvasz
2023-10-05 at 01:20
bl
Laikusként ,nem tudom honnan ered a szó hogy “atto”mert ilyen mérték egységet nem ismerek.
mikro 10 a minusz 6 , nano 10 a minusz 9, piko 10 a minusz 12,ha jól tudom a teta 10 a minusz 15.
Mivel lézerről van szó valószínű a sebessége a fénysebességéhez hasonló.
Egy cikkben amit olvastam korábban a másodperc milliárdnyi részére utaltak ami azt jelentette hogy ennyi ideig tartó impulzust voltak képesek mérni,ezt már a piko 10 a minusz 12 -dik en is tudja.
Szóval lehet hogy atto még sokkal rövidebb ideig tarthat.
Angol fordítások gyakran becsapósak,
Az angol szilikon völgyként emlegetik a szílicium völgyet .Nálunk a szilikon egy gumiszerű anyag ,és nem félvezető amit a mikrochippek gyártásához használnak.
Milliárdot lehet billióra kell fordítani magyarra.
Naprózsa
2023-10-04 at 21:58
Semmilyen averzióm nincs a fent ismertetett módszerrel kapcsolatban, nem értek hozzá, és biztosan jó célokat szolgál ez a kutatás, őszintén gratulálok,
de…
amennyit kivettem a cikkből, megint nagyon szeretik a Nobel-bizottságok és a gazdáik azt az emberiséget amelyet épp meg akarnak ritkítani mert sokat szellentünk, meg sokat fűtünk, meg sok húst eszünk, meg utáljuk azt az áldott jó vacogós klímát mikor épp melegszik, de minden tiszteletem a felfedezők mellett is, nem örülnék, ha a sejtjeim atomjaiban az elektronokat és miegyebeket, csupa gyógyászati célból rezegtetnék…
Előre bocs, ha valamit félreértettem… csak Obama óta valahogy gyanakszom, ha túlzottan meg akarnak minket menteni…
Orientál
2023-10-04 at 18:11
És a pécsi kutatóközpontban fotózták le tökéletesen láthatóan a korona vírust amely gyorsan pörög a tengelye körül és nagy sebességgel is száguld.
Orientál
2023-10-04 at 18:07
… Mert alapvető a magyar anyanyelvén gondolkodása.
Orientál
2023-10-04 at 18:06
Igen büszkék vagyunk a Nobel-díjasunkra mert itthon is alkot és teremt. És mindezt a magyar anyanyelvén teszi.
Robi
2023-10-04 at 17:34
“új utat nyitva a lakosság egészségének átfogó vizsgálatára és a betegségek korai észlelésére”
… és a megelőző célzatú eutanáziára, valamint a totalitárius egészségügyi terrorra.
bl
2023-10-04 at 17:21
Az attosecundomos lézer azt jelenti, hogy kb 1 attosecundum alatt halad el fénysebességgel egy adott pont előtt. Egy ilyen impulzuscsomag kb. 10 a mínusz 10-diken méter hosszú, azaz pont akkora amekkora egy elektron szokott lenni. Ha ilyen impulzus éri az atomot, akkor az atom elektronját egy kicsit megdobja, megmozgatja, megrángatja, ami a kölcsönhatás révén változást idéz elő az impulzusban is. Olyan lehet a dolog, mint a gázkromatográfia(tömegspektrográfia), azzal az óriási különbséggel, hogy itt nem az összetevő elemekre következtetünk, hanem magára a molekulának struktúrájára. Így képzelem laikusként.