Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt nyilatkozta a Reuters-nek, hogy döntöttek, hamarosan hadihajókat és repülőket küldenek Törökországba, hogy segítsenek elhárítani a Szíria felől érkező fenyegetéseket. Az Észak-atlanti Tanács összes tagja által támogatott lépés egyértelműen a szíriai orosz kontingens ellen irányul. A Szu-24-es orosz vadászbombázó lelövése után Putyin a gazdasági és kulturális jellegű szankciók mellett megerősítette a Latakia és Tartúsz tartományokban állomásozó csapatait – például Sz-400-as Triumf nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákkal vagy további Szuhojokkal, a legmodernebb 34-es sorozatból.
Amerikai források szerint is Törökország a szíriai légtérben semmisítette meg az orosz vadászbombázót. Medvegyev szankciókat jelentett be, az oroszok elkezdték bombázni a türkméneket. Diplomaták azonban a hírügynökségnek azt állították, a NATO-erőkre pont a további heveskedések kiküszöbölése miatt van szükség, a név nélkül nyilatkozó források ugyanúgy aggódnak forrófejű szövetségeseik, mint az oroszok miatt.
A NATO-kontingens összetétele nem ismert, csak annyi, hogy több légtérfigyelő-légtérellenőrző (AWACS) gépet is a térségbe vezényelnek. Továbbá német- valamint dán hadihajók érkeznek a keleti Mediterráneumba. Ráadásként a török-szír határon spanyol Patriot föld-levegő rakéták is bekapcsolódnak egy esetleges rakétatámadás elhárításába. A művelettől Stoltenberg hasonló sikereket vár, mint a Baltikumban, ahol az ukrán válságot követően provokatív repülések sorát bemutató orosz gépeket egytől-egyig sikerült komolyabb incidens nélkül hazakísérni.
A szíriai és iraki polgárháborúba aktívan beavatkozó Törökországgal egyébként a Nyugat igen furcsa viszonyt ápol. NATO-szövetségesként fontos bázisokat biztosít az Iszlám Állam elleni légioffenzívához, azonban a törökök nem erőltetik meg magukat az IS elleni háborúban, sőt, gyakran elnézők a terrorállammal szemben, egyben Erdogan Irakra is ki akarja terjeszteni a török befolyási övezetet.
Forrás:index.hu/Reuters
Fotó: nato
Facebook
Twitter
YouTube
RSS