A nők a tálib hatalomátvétel legnagyobb vesztesei

A médiából és a közhatalmi funkciókból is kiszorítják a tálibok a nőket, akik közül sokan halálos fenyegetéseket is kapnak (korábbi) közszereplői státuszuk miatt. Bár a nyugati médiában próbálnak pozitív színben feltűnni – és bizonyos esetekben erre a korábban magukat „jogvédő” pozícióba helyező médiumok nyitottak is – a valóság mást mutat: a tálib hatalomátvétel a nyugati érték- és jogrenddel teljesen összeegyeztethetetlen képet mutat. Ennek a folyamatnak a legnagyobb vesztesei pedig a nők.

El akarják eloszlatni azon aggályokat, hogy a tálibok röviddel hatalomátvételük után nekilátnak bosszút állni mindazokon, akik ellenük voltak és visszaállítják a nők feletti szigorú „uralmat”, ahogyan azt húsz évvel korábban tették – mondta Zabihulláh Mudzsáhid tálib szóvivő a The New York Times című amerikai lapnak adott interjújában, ahol arról is beszélt, hogy mire számíthatnak a nők a tálib hatalomátvételt követően.

Szinte már maróan ironikus, hogy az interjú csupán egy nappal azt követően készült, hogy Mudzsáhid figyelmeztette az afganisztáni nőket: a legbiztonságosabb számukra, ha otthon maradnak, míg a tálibok harcosait ki nem képezik arra, hogy ne bánjanak sértően velük. És miután a nőket gyakorlatilag teljesen kiszorították a médiából. Ennek ellenére sem voltak aggályai az interjúval a szólásszabadságért folyton aggódó New York Times-nak. A balliberális elit tehát értéket választott: úgy tűnik, hogy a feminizmus helyett immáron az iszlamisták véleményének megjelenítése a fontos. A nők háttérbe szorítása azóta csak még nyilvánvalóbb lett.

A nők ugyanis valóban „jobban teszik”, ha otthon maradnak, hiszen a női aktivistákat folyamatos fenyegetések érik telefonon és a közösségi médiában. A jelenlegi helyzet olyan súlyos, hogy már hazaküldték őket az irodákból, a bankokból és a médiából, illetve arra lehet számítani, hogy figyelmen kívül fogják hagyni őket a jövőbeni kormányzati struktúráról szóló vitákban. Utóbbi kapcsán a tálibok politikai hivatalának helyettes vezetője azt mondta a BBC katari riporterének, hogy az Afganisztánban élő etnikai kisebbségeknek is megvan a joguk, hogy benne legyenek a következő kormányban, mert érdem és képességek alapján válogatják a tagokat. Kivéve a nőket, ők ugyanis legfeljebb „az alsóbb szinteken” vehetnek részt a kormányzat munkájában.

Forrás: Liner/BBC