Tanúk vallomásával folytatódik ma a Prisztás József meggyilkolásával vádolt Portik Tamás és társai ellen indult büntetőper a Fővárosi Törvényszéken. Ismételten beidézték a kettes számmal jelölt, védett tanút, aki úgynevezett zártcélú távközlő hálózat segítségével tesz majd vallomást egykori főnökére, Portik Tamásra. Most csak a PestiSrácok.hu-n, elolvashatja a nő két rendőrségi vallomását! A számozott tanúról az előző tárgyalásokon kiderült, hogy arról a K. Györgyiről van szó, aki 2001 júniusában együtt állt volt üzlettársával, Lakatos Andrással, azaz Kis Bandival csalás miatt a bíróság előtt, majd a maffia pénztárnokának nevezett férfi 1996-os külföldre szökése után Portik Tamás pénzügyeit intézte.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Idézést kapott még a bíróságtól a mai napra Prisztás József egykori élettársa, Mag Judit is. A meggyilkolt vállalkozó lánya, Prisztás Ágnes Mag Juditról úgy véli, társaival együtt lenyúlta édesapja milliárdos vagyonát, amelyből neki pedig csak néhány millió forint jutott. Meghallgatják majd Prisztás József édesanyját, valamint egykori ügyvédjét, Muskovszky Gábort, a gyilkosság egyik szemtanúját, és további tanúkat.
Kettes, majd hatos számú tanú
Ugyan a kettes számú tanú bírósági szerepléséről már korábban tudósítottunk, a PestiSrácok.hu most megszerezte a rendőrségen tett vallomásait, amelyekből most kettőt közreadunk. Megjegyzendő, hogy az egyik nem is a Prisztás-gyilkosság, hanem az Aranykéz utcai merénylet ügyében keletkezett, amelyben ráadásul nem kettes, hanem hatos számú tanúként szerepel K. Györgyi. Ezt vélhetőleg majd az ügyvédek szóvá is teszik, igaz, Portik abban az ügyben is gyanúsítottként szerepel. A 2008-as keltezésű ügyszámból pedig az derül ki, hogy a rendőrség már valóban azóta óta küzd a merénylet megoldásával, miként azt e sorok írója elsőként jelezte, még a Magyar Hírlap hasábjain .
A tizenöt évvel ezelőtti, Aranykéz utcai robbantás nyomozását 2001-ben lezárták, majd 2008-ban újra indították Fotó: Nol.hu
Gyorsan jött és ment a pénz
Az Aranykéz utcai robbantás ügyében keletkezett jegyzőkönyvben K. Györgyi igen pontosan és érzékletesen írja le a 16-17 évvel ezelőtti történteket. Elmeséli a nyomozóknak, hogy még a nyolcvanas években elvégezte a pénzügyi és számviteli főiskolát, majd non-stop közértet nyitott, egyet Kispesten, majd egy másikat a Józsefvárosban. Utóbbi helyen ismerkedett meg helyi bűnözőkkel, akik közül egyikük bemutatta neki Lakatos Andrást, azaz Kis Bandit. Miután az ügyes üzletasszonynak igen jól ment a bolt, elkezdett pénzkihelyezésekkel is foglalkozni, igaz csak kis tételben: 1,5-2 millió forint rövid lejáratú hiteleket adott ismerőseinek, fedezet ellenében, havi 10 százalékos kamatra. Lakatos azonnal fantáziát látott az agilis nőben és felajánlotta, hogy nyissanak közösen egy hitelirodát a Rákóczi úton. A megegyezés az volt, hogy Kis Bandi hozza a pénzt, az éjszakai életben ismert személyektől, K. Györgyi pedig az ügyfeleket. Az iroda 1992-ben, az igen beszédes Quick Cash ( gyors pénz) néven meg is nyílt. K. Györgyi elmondása szerint csak úgy dőltek az ügyfelek és a pénz, alig bírták kiszolgálni az igénylőket és a befektetőket, akik között a nyugdíjastól az olimpiai bajnokig mindenki megfordult náluk. „A Bandika rövid időn belül, kb fél éven belül egy olyan ismert emberré vált az éjszakai életben, akire fel lehetett nézni, hiszen sok pénze volt, és nagy ismeretséggel rendelkezett, illetve emellett úgymond nagy lábon is élt.” – magyarázta a nyomozóknak, hozzátéve, hogy az összegek valójában Bandika tetemes tartozásaira és annak kamataira mentek el. De még ez sem volt elég: Lakatos hivatalos formába akarta önteni pénzügyi szolgáltatásait, ekkor jött a takarékszövetkezet ötlete. „… az járt az eszébe, hogy megint egy csomó pénzt el tud majd venni emberektől.” – vélte K. Györgyi. Azonban míg a kisbefektetők kamatigényét ki tudták elégíteni, a nagy kamat reményében százmilliókat rájuk bízó maffiózók követeléseivel egyre nehezebben birkóztak meg. K. Györgyi szerint például az energolosok 1996-ig legalább 800 millió forintot bíztak Kis Bandira, de Prisztás Józsefnek is legalább 100 millióval tartozott, de hasonló összeggel lógott a Tahitótfaluban – a rendőrségi gyanú szerint Portik utasítására – kivégzett Seres Zoltánnak is.
Lakatos András ugyan az USA-ba menekült, de a magyar rendőrség hazahozatta és bíróság elé állította Fotó: Origó.hu
Bekerülni a nagyok közé
A tanú vallomásában elmesélte Kis Bandi ingatlan ügyeit is, valamint vállalkozásuk összeomlását, amikor a pénzüket követelő nehézfiúk pisztolyt fogtak a fejéhez. K. Györgyi ekkor szállt ki az üzletből és rögvest egy saját ingatlanirodát nyitott. Egyedül Portiknak jutott eszébe, hogy védelmet kínált Kis Bandinak azzal a szándékkal, hogy ha már őt is átverte, legalább kiprésel belőle annyi pénzt, amennyit tud. Így kerültek Portikhoz azoknak az ingatlanoknak a papírjai, amelyeket Kis Bandi fedezetként használt kölcsöneihez. Egy ingatlanra azonban Prisztás József is igényt tartott… Kis Bandi végül – miután utoljára 15-20 millióra lehúzta a Corner Car nevű autókereskedés tulajdonosait – 1996 október 9-én Dominikán keresztül az USA-ba szökött. Amikor ennek híre ment, K. Györgyit keresni kezdték a nehézfiúk. Portik viszont K. Györgyi mellé állt és megvédte a támadásoktól, majd maga mellé vette, mivel látta, hogy a nő remekül kezeli a vállalkozásokat. A fiatal nő ekkor került be az energolos-conticaros körbe, olyannyira, hogy Portik bizalmi embere lett – tudható meg a hatos számú védett tanú vallomásából.
Jozef Rohácot eddig három leszámolásos merénylet elkövetésével gyanúsítják és a sor állítólag még nem is teljes Fotó: SITA/Martin Havran
Albán és orosz szálak
A Prisztás-ügyben tett vallomásában a kettes számú tanú, azaz K. Györgyi újra elmondta Lakatos Andráshoz fűződő üzleti viszonyát, megemlíti számos ingatlan ügyét, valamint a Prisztás József megöléséhez vezető eseményeket. Név szerint felsorolja, kik jártak Portikék törzshelyére, a Művészinas vendéglőbe. Állítása szerint gyakran innen indultak Portikék a bűncselekmények helyszíneire. K. Györgyi megemlítette az Aranykéz utcai robbantás, a Fenyő-gyilkosság és a Seres Zoltán elleni merénylet elkövetésével gyanúsított Jozef Rohác nevét is, akit nem csak a Művészinas vendéglőben látott alkalmanként, hanem a Béke Szállóban, amely Ferencsik Attila, azaz a Brazil törzshelye volt. A kettes számú tanú elmesélte a rendőrségen, miként vezette félre Portik Tamás a fizetett vamzerei segítségével a nyomozókat egy-egy, általa megrendelt merénylet ügyében. K. Györgyi szerint például a Prisztás-gyilkosság esetében igyekezett a nyomozást orosz elkövetők irányába terelni. Ugyanígy lett bedobva az albán szál a Fenyő-ügyben – vélekedett K. Györgyi, aki szerint mindebben az akkor a Mai Napnál dolgozó Kármán Irén segédkezett Portiknak. K. Györgyinek is az volt a véleménye, hogy Prisztás Józsefet egy maffiaügyvéd, Búza János segítségével a vállalkozó volt élettársa, Mag Judit semmizte ki. Majd amikor a nő eladott mindent, az összegek Portikhoz vándoroltak.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS