A kereskedelmi vállalatok válságalapba történő befizetését a korábbi válságadók mintájára tervezi a kormány, a cégek befizetése összesen 36 milliárd forintra rúg. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó közgazdász szerint a gazdaságvédelmi és -élénkítő intézkedések alapját az adja, hogy olyan helyzetben van az ország, hogy a válságkezelést nem hitelből kell finanszírozni.
Nemcsak a külföldi érdekeltségű, multinacionális kereskedelmi vállalatoknak kell különadót fizetniük a válságalapba, hanem a magyar tulajdonú cégeknek is, derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (vkf). A Magyar Nemzet értesülései szerint az alap összesen 633 milliárd forintos forrást nyújt az intézkedésekhez, a nagyobb bevételű kereskedelmi vállalatok befizetése 36 milliárd forintot tesz majd ki.
A lap értesülései szerint arról is szó volt, hogy a válság kezelésére szolgáló adót a 2010-től 2012-ig már alkalmazott, az Európai Bíróság által nemrég jóváhagyott, progresszív adókulcsú különadók mintájára vezetik be, annak szabályaitól – mivel megfelel az uniós irányelveknek – nem kíván érdemben eltérni a pénzügyi kormányzat. Palkovics László, az innovációs tárca vezetője a videókonferencia után arról beszélt: a kormány több, mint 1200 milliárd forinttal támogatja a munkahelyek védelmét és újak teremtését az idén.
A vkf ülésén hangzott el az is, hogy a kormány a rövidített munkaidő bevezetésével segítheti az álláshelyek megtartását. Ezzel a munkavállaló korábbi bérének hetven százalékát kaphatja, amelyet részben a munkáltató ad, az állam pedig kiegészíti az összeget. Ha a foglalkoztató ideiglenesen nem tud munkát adni, akkor is megmarad a munkaviszony, és a dolgozó megkapja korábbi jövedelme egy részét. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, a német Kurzarbeit mintájára valósulhat meg a jövedelmek garantálása.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó:Horváth Péter Gyula/PS
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS