A börtönbiznisz Magyarországon az elmúlt években teljesedett ki, ami már odáig fajult, hogy konkrét hirdetések is megjelentek az „emberhez méltatlan fogva tartási körülmények” kártérítése érdekében, mint ahogy azt a 444 is idézi egy 2016-os cikkében. A 444 az említett cikkében arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy „akinek van egy csöpp esze, beperli a magyar államot”. Az esetek nagy többségében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága igazat is ad a fogvatartottaknak, így részükre a magyar állam köteles jelentős összegű kártérítést megfizetni a magyar állam és adófizetők rovására. Ennek az „üzletágnak” szeretne véget vetni a Fidesz, mint ahogy az a múlt heti miniszterelnöki sajtótájékoztatóból kiderült – írja a Tűzfalcsoport.
A Soros-blog skiccében arra panaszkodik, hogy a magyar börtönviszonyok szörnyűek: túlzsúfoltság, vizes és penészes falak, elhanyagolt zárkák, rossz állapotban lévő illemhely, sötét zárkák – éppen csak a szabad kijárási lehetőség hiányát nem vetették fel. Ezzel szemben a valóság Martonvásáron szinte arcba üti az egyszeri 444-olvasót: a börtönben a rabokat fehérre festett falak, kifogástalan állapotban lévő mellékhelyiség, tévé a falon és a lehetőségekhez képest kényelmes ágyak fogadják, amit 330 millió forintból újítottak fel, 2015-ben. 2010 óta pedig folyamatos bővítés valósul meg a börtönviszonyok tekintetében. A 444 által megkérdezett Kadlót Erzsébet szerint a kártérítés megítéléséről a bíróság „észszerű indokok” alapján dönt:
a bíróság ellenőrzi, hogy hány fős zárkában volt elhelyezve a fogvatartott, abban hány voltak, mekkora a cella alapterülete. Azok a rabok kaphatnak kártérítést, akik legalább fél évig voltak túlzsúfolt helyiségben, és nem pedig mondvacsinált okokra alapozzák igényüket a fogvatartottak.
Ezzel ellentétben, a Helsinki Bizottság számadataiból másfajta következtetésre juthatunk, ugyanis 2017-ben 694, 2018-ban 3745, 2019 februárjáig pedig összesen 771 végzés született a rossz börtönkörülmények miatt. Három éve összesen 678 654 650 forint, tavaly 3 495 528 842 forint, idén pedig eddig 533 937 700 forint kártalanítást fizettek ki fogvatartottaknak. Ilyen nagy mennyiségű esetben feltételezhető, hogy nem mindig húzódott meg ésszerű ok a pénzösszeg megítélése során. Ha már a Helsinki Bizottság adatait idézzük, érdemes azt is megemlíteni, hogy Kadlót Erzsébet, a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára erős szálakkal kötődik a Magyar Helsinki Bizottság munkájához – írja a Tűzfalcsoport.
2017. október 1-jei hatállyal a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felmondta a Helsinki Bizottsággal a megállapodásukat, ugyanis az országos parancsnok szerint a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. Ezt követően a Helsinki Bizottság elmondásai szerint tömegével érkeztek hozzájuk a levelek, amelyekben a rabok a börtönben fennálló rossz viszonyokról panaszkodnak. A leggyakoribb ok a túlzsúfoltság, valamint a családtagokkal történő kapcsolattartás nehezítése volt. A Helsinki Bizottság szerint további problémaként észlelték a rabok körében, hogy nehezítették számukra a csomagküldési szabályokat. De arra is panaszkodnak, ha a zárkában esetleg be kell tartani valamilyen rendet… A Helsinki Bizottság retorikájában folyamatosan visszatérő érv a börtönök túlzsúfoltsága, pedig épp ők voltak azok, akik egy nyilatkozatban azt mondták, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a letartóztatottak száma: míg 2010-ben 4800 letartóztatott volt, addig 2017-ben már csak 3400. Ebből pedig következtethető, hogy nem beszélhetünk egyidejűleg arról, hogy a túlzsúfoltság a börtönökben már katasztrofális állapotokat öltött – derül ki a portál összefoglalójából.
A Tűzfalcsoport információi szerint nemcsak a börtönben fennálló körülmények képezik a kritika tárgyát, hanem a büntetés-végrehajtási rendszer is, ami elmondásaik szerint ellehetetleníti az ügyvéd munkáját, és azt, hogy igazságos ítélet születhessen az adott ügyben. A már fentebb is említett Kadlót Erzsébet problémák halmazát sorolja fel egy 444-es cikkben: nem tudnak egyértelműen kommunikálni a védencével, félreértheti az ügyvéd tanácsát, de már olyan is előfordult vele, hogy ő értette félre egy tanú nevét. Megalázónak és jogsértőnek tartják a szabályozási rendszert. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) szerint viszont biztosítják a beszélők zavartalanságát, legfeljebb egyedi esetben fordulhat elő ennek az ellenkezője, és nem is kaptak megkeresést a hangzavar miatt. Telefont és laptopot pedig, ami esetleg megkönnyítené az ügyvéd számára az iratok kezelését/adatok megismerését, egyszerűen biztonsági okból nem lehet bevinni a börtönbe.
És hogy melyek azok a szervezetek, akik erőteljesen kampányolnak a rabok jogaiért, sérelmezik a fogvatartási körülményeket: a már sokat hivatkozott Magyar Helsinki Bizottság, ami „mindenféle” emberi jogi védelemmel is foglalkozik, illetve a Társaság a Szabadságjogokért, amely társaság egyik vezetője nyíltan bevallotta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány jelentős anyagi támogatásokat nyújt a szervezetüknek.
Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/EPA/Jens Schlüter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS