Ahogy arról a PestiSrácok.hu korábban beszámolt, a szombathelyi kalapácsos támadó ölte meg két gyerekét és önmagát Győrben vasárnap. Az eset kapcsán felháborodását fejezte ki a Nane Egyesület szakértője a HVG-nek. A férfi korábban azért ült börtönben, mert féltékenységből kalapáccsal támadt a gyerekei anyjára, ám jó magaviselete miatt korábban szabadulhatott.
Csak a legkisebb gyerek, egy hatéves kislány élte túl az apa ámokfutását, aki vasárnap délután 13 éves nevelt lányát és 10 éves kisfiát megölte, majd magával is végzett. A rendőrséget az anya értesítette, miután a láthatáson lévő gyerekek közül csak a legkisebbel tudott beszélni. Noha a rendőrség nem erősítette meg, a Szombathelyi Törvényszék válaszából egyértelmű, hogy az a H. G. támadt a gyerekeire, aki pár éve kalapáccsal és szikével próbálta megölni feleségét, a gyerekek anyját úgy, hogy a gyerekek is otthon voltak. A férfi emiatt öt év fegyházat kapott, de hamarabb szabadult, jó magaviselet miatt nemrég kiengedték, pártfogó felügyelet elrendelése mellett. A Szombathelyi Törvényszék válasza szerint a meghallgatások során tisztázódott, hogy a vádlott Győrben akar élni és dolgozni, a bv-bíró pedig úgy látta, a költözéssel csökken annak kockázata, hogy az elítélt volt családtagjai sérelmére ismételten bűncselekményt követne el. Az adatokból úgy tűnt, hogy a férfi rendezte viszonyát a volt feleségével és a gyerekeivel, akik rendszeresen látogatták őt – írja a lap.
Az Index szerint a bíróság az eljárás során fokozottan vizsgálta, hogy az apa alkalmas-e a szülői feladat ellátására. A bíróságon ez is kulcskérdés volt annak idején, de a bíró úgy látta, hogy a gyilkossági kísérlet, valamint a gyerekekkel kapcsolatos felügyeleti jogi kérdések nem tudnak úgy egymás mellett futni, hogy a gyilkossági ügyben hozandó döntést ne odázza el – mert ez utóbbi kérdés aprólékos bizonyítást kívánt. Mint írták: „ezen indítvány érdemi elbírálása további hosszadalmas bizonyítást igényelne az ügyben felmerült adatokra tekintettel, amely jelentősen késleltetné az indítványnak a büntetőeljárásban való érdemi elbírálását”. Vizsgálták azt is, hogy a férfi alkalmas-e családi életre. Ennek eredménye az lett, hogy az apa alkalmas gyerekei látogatására, az ügyészség ugyanakkor eredetileg azt akarta elérni, hogy a férfinak ne lehessenek a gyerekekkel kapcsolatos jogai, de a törvényszék közleménye szerint a nő a férfi oldalán csatlakozott be a perbe, és „kérte”, hogy ne szüntessék meg H. G. felügyeleti jogait. Az igazságügyi pszichológus szakértő is az anya álláspontját erősítette: a szakvélemény szerint az alperes érzelmileg kötődik a gyermekeihez, a gyermekek életében születésüktől aktívan részt vett. Kötődése őszinteségét illetően kétségek nem mutatkoztak.
Ugyanakkor nem mindenki ért egyet az eljáró szakértőkkel. A Nane Egyesület szakértője, Wirth Judit az ügy kapcsán azt mondta a HVG-nek:
nem bújhat egy egész intézményrendszer a bántalmazott nő háta mögé, hogy ő is akarta a közös felügyeletet. Az intézményrendszer egy tagja sem volt kitéve annak, aminek ez a nő és gyermekei. Attól, ha valaki nem tudja szakszerűen értelmezni a bántalmazási körforgást, amiben van, még nem azt jelenti, hogy az neki jó és rá kell hagyni. Abban kell segíteni, hogy biztonságba kerüljön.
Igaz, a lap szerint a tanúk is jó apának írták le a férfit. Wirth szerint egy megfelelő kockázatelemzési tudással rendelkező, a bántalmazás természetrajzával tisztában lévő szakértő nem gondolta volna, hogy ez igaz.
Aki a gyerekei anyját bántja, nyilván nem törődik azzal, milyen hatással lesz ez a gyerekeire. Alapvető tévhit, hogy aki bántja a partnerét, lehet jó apa. Ördögpatát és szarvakat kell viselnie a bántalmazónak ahhoz, hogy kellően veszélyesnek tűnjön a szakemberek számára?
– tette fel a kérdést. A szakértő a lapnak kifejtette: ha a bíróságok nem képesek a bántalmazók tekintetében kockázatelemzésre, kérjenek segítséget olyan szervezetektől, amelyek ismerik a bántalmazás természetrajzát, és azt, hogyan lehet felmérni, mennyire veszélyes egy bántalmazó. Wirth a bíróság döntése után úgy látja: sem az igazságügyi szakértő, sem a bíróság nem rendelkezett erről megfelelő ismeretekkel ebben az ügyben.
A bíróság dolga lett volna elvégezni a kockázatelemzést, neki kellett volna számolnia azzal, hogy milyen veszélyt jelenthet a férfi a családjára nézve. Azt kellett volna vizsgálni, mi történt eddig, mert abból lehet következtetni arra, mi várható a jövőben. Az esetek többségében az életveszélyes bűncselekményt elkövetők nem a semmiből bukkannak fel
– értékelt a szakértő.
Forrás: Index/HVG
Facebook
Twitter
YouTube
RSS