Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető. Századvég-elemzés.
Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy az Európai Bíróság által támadott 2017-es magyar civil átláthatósági törvénynek – amely az Európa Tanács Velencei Bizottságának szempontjait figyelembe véve került kimunkálásra – nincsen szankciós jellege, valamint a gyülekezési jog – alkotmányos keretek között – továbbra is gyakorolható Magyarországon. A jogszabály a nyilvánosságot és az átláthatóságot kívánja teljeskörűen érvényesíteni a külföldről jelentős (meghatározott) összeggel támogatott civil szervezetek vonatkozásában.
Egyfelől a Bíróság az említett döntésével olyan – magukat civilnek nevező, ám valójában hatalompolitikai eszközökkel élő – lobbiszervezetek európai ténykedésének kíván kedvezni, amelyeknek nehezen titkolható célja a többnyire külföldi finanszírozóik üzleti szempontjainak érvényesítése, illetve a politikai befolyásszerzés az Európai Unió egyes tagállamaiban.
Miután a szóban forgó NGO- k külföldi finanszírozási háttere önmagában jelentős belbiztonsági kockázatokat rejthet magában, kérdésként merül fel, hogy Brüsszel a tagállami szuverenitást, illetve a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítését miért tartja feláldozható értéknek a szóban forgó szervezetek működésének elősegítése érdekében?
Másrészt fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Unióban tevékenykedő, politikai nyomásgyakorlási szándékkal fellépő NGO-k mögött számos esetben nem európai, hanem tengerentúli finanszírozók állnak, ebből fakadóan a szabad tőkeáramlás princípiumára való hivatkozás (amely alapelv az EU területén belül értelmezendő) súlyos jogi tévedésnek minősül.
Összegezve kijelenthető, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése szélesebb utat nyithat a nyílt társadalom eszméjét hirdető, politikai babérokra törő lobbiszervezetek előtt az egyes uniós tagállamok belső viszonyai, valamint az európai politika befolyásolására, továbbá a nemzetállami keretek gyengítésére és bizonyos külföldi – adott esetben tengerentúli – érdekek artikulálására az európai politikai térben.
Varga Judit: A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatósága iránt
A kormány elkötelezett a civil szervezetek átláthatóságának biztosítása mellett
– nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletét követően az MTI-nek.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozásnak is ez a célkitűzése, amelynek jogszerűségét a bíróság mai ítélete megerősítette
– hangsúlyozta Varga Judit.
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését
– közölte a miniszter, hozzátéve, hogy a bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna.
Jogos elvárás a társadalom részéről, hogy a civil szervezetek finanszírozásuk forrására is kiterjedően átláthatóan működjenek. A kormány a bíróság ítéletére is figyelemmel biztosítani fogja az ehhez szükséges eszközöket
– jelentette ki a miniszter.
Egyes civil szervezetek ugyanis az általuk követett célokra és a rendelkezésükre álló eszközökre tekintettel olyan jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, amely alapján indokolt, hogy a finanszírozásukra az átláthatóság biztosítására irányuló intézkedések vonatkozzanak, különösen amennyiben a finanszírozás unión kívüli országból származik
– ismertette az igazságügyi miniszter a kormány álláspontját.
Forrás: Századvég Alapítvány, MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS