A szerelmes arab, akiből terroristát csináltak | GEOrgPOLITIKA

Ártatlan az a terrorgyanúsított, aki állítólag támadást akart végrehajtani az izraeli nagykövetség ellen Berlinben. A férfiról szóló tipp egy külföldi hírszerző szolgálattól érkezett, és részben fiktív, kitalált beszélgetéseket tartalmazott. Amint kiderült a partnerszolgálat az információkat egy úgynevezett „hírszerzési kereskedőtől” vásárolta, ez utóbbi pedig kitalált egy készülő terrorcselekményt, csak hogy pénzt keressen. 

Október közepén megkongatták a vészharangot a német titkosszolgálatoknál: a hatóságok külföldről kaptak egy fülest egy brandenburgi férfiról, aki a jelek szerint lőfegyveres támadást tervezett a berlini izraeli nagykövetség ellen. A terrorgyanús személyt Omar A.-ként azonosították, aki egy 28 éves líbiai állampolgár, és a Berlintől nem messze fekvő Bernau közelében menekültszálláson élt. A biztonsági hatóságok úgy döntöttek, hogy a férfit a lehető leggyorsabban kivonják a forgalomból. A szövetségi főügyész nyomozást indított, és a GSG 9, a szövetségi rendőrség terrorizmusellenes egysége október 19-én a kora reggeli órákban kivonult Omar A. lakhelyére és őrizetbe vették.

Szálláshelyét átkutatták, de lőfegyvert nem találtak. Egy nagybátyja lakását is átkutatták a Bonn melletti St. Augustinban, mivel állítólag a bűncselekmény után oda akart menni, hogy külföldre meneküljön. Erre azonban nem találtak bizonyítékot. Az is figyelemre méltó volt, hogy Omar A. állítólag habozás nélkül megmondta a rendőröknek a mobiltelefonja feloldásához szükséges kódot. A feltételezett terroristák általában nem tesznek ilyet, és a nyomozó hatóságoknak órákra, napokra van szükségük a készülékek feloldásához, ha egyáltalán sikerül nekik.

Omar A.-t a szövetségi rendőrség Karlsruhe-ba szállította, ahol a főügyész elfogatóparancsot szerzett, és a szövetségi bíróság nyomozási bírája elrendelte előzetes letartóztatását. Az ügyről a média, köztük a Tagesschau híradója is nagy terjedelemben számolt be. Az eset politikai reakciókat váltott ki, és a szövetségi kancellár is megszólalt a feltételezett Izrael ellenes terrortámadás ügyében. Most azonban, három hónappal később Omar A. ismét szabad, minden vádpont megdőlt – a férfit ártatlannak tartják. A szabadulásról elsőként a Der Spiegel számolt be. Mi történt?

A döntő tipp Omar A.-ról és állítólagos támadási tervéről egy külföldi hírszerző szolgálattól érkezett. Az ilyen tippek nem szokatlanok. Valójában inkább szabály, mint kivétel, hogy a német biztonsági hatóságok külföldi hírszerző szolgálatoktól kapnak információkat feltételezett tervezett terrortámadásokról, különösen iszlamista indíttatású támadásokról. Ebben az esetben a német köztelevízió az ARD információi szerint a németeknek egy olyan chat-kommunikáció részleteit küldték el, amelyet Omar A. állítólag egy olyan személlyel folytatott, akit az úgynevezett Iszlám Államhoz kötöttek. A jelentés szerint a gyanúsított ebben a beszélgetésben kifejezte azt a szándékát, hogy támadást hajtana végre az izraeli nagykövetség ellen Berlinben.

A nyomozás során azonban kiderült, hogy Omar A. valóban „csetelt” az interneten, többek között a külföldi jelentésben megnevezett személlyel is. A fiatal férfi azonban nem az IS-szel kereste a kapcsolatot, hanem feleséget keresett magának az interneten. Omar A. üzeneteket írt ennek a nőnek, nagyon magánjellegű dolgokat árult el, és fényképeket is küldött magáról. Amikor a német nyomozók átvizsgálták ezeket a „chateket”, szerelmes turbékolást találtak, de egy tervezett támadásról nem tettek említést. Rájöttek, hogy a külföldi hírszerző szolgálat által továbbított beszélgetések merénylet előkészítéséről szóló részei nem is léteztek. A vizsgálat kizárta annak lehetőségét, hogy Omar A. maga törölte volna őket.

A németek konzultáltak a külföldi hírszerző szolgálattal és úgy tűnik, hogy ez utóbbi egy úgynevezett „hírszerzési kereskedőtől” vásárolta meg az állítólagosan terrorveszélyes csevegést, akinek hozzáférése lehetett a kommunikációhoz. A hírszerző kereskedők olyan emberek, akik pénzért olyan információkat kínálnak a hírszerző szolgálatoknak, amelyeket legtöbbször illegálisan szereztek meg. Nyilvánvaló, hogy ez a hírszerző kereskedő egy ártalmatlan csevegést hamisított meg A.-tól, hogy a tippet pénzzé tegye. Ez kezdetben hihető volt, mivel A. valójában egy, az IS-hez köthető női profillal csevegett. Így került a német terrorelhárítók látókörébe Omar A., aki valójában csak egy nőt keresett feleségül.

A német nyomozó hatóságok számára ez egy hatalmas blama. A szakszolgálatok eddig mindig jól teljesítettek, ha külföldi információkat használtak fel a németországi terrorista sejtek vagy egyes szereplők felderítésére. A szövetségi főügyész a Szövetségi Bíróság nyomozási bíráitól könnyen kapott engedélyeket a megfigyelésre, telefonmegfigyelésre, letartóztatási parancsokra és házkutatási parancsokra. Ez történt Omar A. esetében is. És a veszély valósnak tűnt, Jens Rommel szövetségi főügyész a sajtónak elmondta: „Akkoriban erős volt a gyanú, voltak bizonyítékaink, amelyek alátámasztották azt, és azok egy közelgő merényletre utaltak”. Omar A. védőügyvédjével, Marvin Schroth-tal együtt éppen azon volt, hogy érvekkel cáfolja a vádakat, amikor a hatóságok hirtelen átgondolták a dolgot. Omar A.-t szabadon engedték – olyan hirtelen, hogy az első éjszakát egy hajléktalanszállón töltötte, amíg vissza nem tudott térni a Brandenburg an der Havel-i szállására. Kérdésre a védőügyvédje azt mondta, hogy A. biztos abban, hogy a további vizsgálatok bebizonyítják ártatlanságát. Csak tévedésről lehetett szó, vagy arról, hogy rosszindulatúan megtévesztették.

Jens Rommel főügyész számára az ügy nem kis dolog. Nagyobb károktól tart, ha a hírszerzési megállapítások ilyen törékenynek bizonyulnak: „Az ártatlan személy szabadságvesztésén túl számomra az a kérdés, hogy ez milyen hatással lesz más eljárásokra, a bizonyítékok megbízhatóságára. És természetesen ezt alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy az ilyen esetek valóban elkerülhetők legyenek”.